A magyar bor versenyképessége az európai piacon a Kiegyezéstől a Monarchia bukásáig (1867-1918)

Bibliographic Details
Main Author: Risz Domonkos
Other Authors: Engelberth Dr. István
Format: Students’ Scientific Association paper
Kulcsszavak:bor
dualizmus
export
hatalom
kereskedelem
piaci verseny
versenyképesség
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/60500

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg60500
005 20260416073816.0
008 260416suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Risz Domonkos 
245 1 2 |a A magyar bor versenyképessége az európai piacon a Kiegyezéstől a Monarchia bukásáig (1867-1918)  |c Risz Domonkos  |h [elektronikus dokumentum] 
516 |a Students_Scientific_Association_paper 
520 3 |a Risz Domonkos Konzulens: 7. aktív félév Dr. Engelberth István Emberi Erőforrások egyetemi docens BGE MK BGE MÜKK A magyar bor versenyképessége az európai piacon a Kiegyezéstől a Monarchia bukásáig (1867-1918) A tanulmány a magyar borpiac és borkereskedelem nemzetközi versenyképességének alakulását vizsgálja a Kiegyezéstől (1867) az Osztrák–Magyar Monarchia bukásáig (1918). A kutatásom központi kérdése, hogy a magyar bor milyen tényezők hatására veszített korábban kivívott piaci pozíciójából a nagy európai bortermelő államokkal (Franciaország, Olaszország, Németország) szemben, és vajon milyen történelmi, gazdasági vagy társadalmi alternatívák állhattak volna rendelkezésre e visszaesés mérséklésére. Ezek az államok fenyegetést, kihívást jelentettek Magyarország export lehetőségeire a piacon, mivel hasonlóan jó minőséget tudtak szolgáltatni. A dolgozat röviden áttekinti a magyar borászat történelmi előzményeit, kiemelve annak kulturális és gazdasági gyökereit, majd a 19–20. század fordulójának kihívásaira fókuszál: filoxéra, kereskedelempolitika, világháborús gazdasági válság. A vizsgálat történeti-gazdaságtörténeti módszertanon alapul, amely során korabeli statisztikai évkönyvek, a Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai, borászati szaklapok (pl. Borászati Lapok) és közgazdasági értesítők szolgáltak elsődleges forrásként. A jogi és kereskedelempolitikai vonatkozásokat vonatkozó törvénycikkek (pl. 1878. évi XX. tc., 1906. évi VII. tc.) elemzésével kiegészítve értékeltem a borpiac szabályozási környezetét. A szakirodalmi feldolgozás gazdaságtörténeti monográfiákon (pl. Tomka, Romsics, Ungváry, Hanák, Katus) alapult. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a magyar bor az Osztrák–Magyar Monarchia idején képes volt erőteljes nemzetközi pozíciókat kiépíteni – különösen Tokaj, Villány, Sopron és a Balaton-felvidék révén –, ám ez a versenyképesség fokozatosan megingott. A filoxéravész komoly szerkezeti váltást kényszerített ki, a háborús gazdaság, a piacok elvesztése és az infláció, valamint a szakképzett munkaerő hiánya pedig súlyosan rontották az exportképességet. A dolgozat ugyanakkor rámutat arra is, hogy a dualizmus kori gazdasági konjunktúra idején a megfelelő szabályozási környezet és külpiaci jelenlét alapján a magyar bor hosszú ideig a nemzetgazdaság egyik húzóágazata volt. 
695 |a bor 
695 |a dualizmus 
695 |a export 
695 |a hatalom 
695 |a kereskedelem 
695 |a piaci verseny 
695 |a versenyképesség 
700 1 |a Engelberth Dr. István  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60500/1/Risz_MK.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60500/2/_rezume_Risz_2025.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60500/3/Risz-Domonkos-bi%CC%81ra%CC%81lat-MP.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/60500/4/Risz_Domonkos_MK_TA.pdf  |z Dokumentum-elérés