Mesterséges döntések, képzelt valóság – Hogyan hat a mesterséges intelligencia a fogyasztói magatartásra
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | TDK dolgozat |
| Kulcsszavak: | fogyasztói magatartás fogyasztói preferenciák marketing marketingdöntés mesterséges intelligencia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60504 |
| Kivonat: | A kutatás célja a mesterséges intelligencia fogyasztói döntéshozatalban betöltött szerepének megértése, különös tekintettel a generatív MI, és azon belül is a ChatGPT hatásának feltárására. A folyamat feltérképezéséhez pszichológiai kísérlet keretében vizsgáltam, hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia által generált ajánlás típusa a döntés élményét, sebességet és tudatosságát. Az adatgyűjtés a kutatás során létrehozott AI Form nevű online kérdőíves platform használatával valósult meg, amely megfelelt a kísérleti felméréshez szükséges feltételeknek, például az időmérés és az ajánlatok véletlenszerű megjelenítésének. Az empirikus vizsgálatok teljes körű elvégzéséhez kidolgoztam egy új, összetett mutatószám rendszert, amely a következő indikátorokat foglalja magában: a Tudatos Mérlegelés Indikátort (TMI), ebből továbbfejlesztve a Tudatos Mérlegelés Mátrixot (TMM), valamint a Döntési Élmény Indexet (DEI). A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmazott, ezzel lehetővé téve a fogyasztói magatartás számszerűsítését és a mögöttük húzódó kognitív mintázatok feltárását. A kvantitatív vizsgálatok közé tartoztak leíró statisztikai elemzések, amelyek során normalitás- és illeszkedésvizsgálatokat végeztem, többek között QQ-plot, Shapiro–Wilk és Anderson–Darling tesztek segítségével. Ezek eredményei alapján döntöttem nem paraméteres tesztek alkalmazása mellett, amelyeket a mintaelemszámát tekintve és a centrális határeloszlás-tételt figyelembe véve kiegészítettem paraméteres eljárásokkal is. A kvalitatív elemzést a kérdőív nyitott kérdésére adott válaszok értelmezésével valósult meg, a tematikus, a tartalom és az IPA elemzések segítségével, amelyek alkalmazásával mélyebben megérthettem az eredmények mögötti döntéspszichológiai folyamatokat. A vizsgálatok kimutatták, hogy a mesterséges intelligencia fogyasztói döntéshozatalban betöltött szerepe igazolható, legjelentősebben az idő és bizonyos kognitív dimenziók mentén. Az AIAS-4 skála leíró statisztikai elemzései tovább árnyalták a generatív ajánlatok fogyasztói elfogadásának megértését. Bár a kutatás nem igazolt minden hipotézist, az új mérési eszközök és a kérdőíves felület révén alapul szolgálhat további vizsgálatok számára az MI viselkedéstudományi kontextusában. A jövőbeni kutatások irányulhatnak a fogyasztói bizalom, az etikai kérdések és az adatfeldolgozás kapcsolatának feltárására, valamint annak megértésére, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a döntéshozatali folyamatokra. |
|---|