A Horizont 2020 Keretrendszer magyarországi eredményeinek értékelése
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | TDK dolgozat |
| Kulcsszavak: | EU kutatás-fejlesztési politika Európai Unió innováció marketingkommunikáció sikertényezők |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60515 |
| Kivonat: | A TDK dolgozatom során azt vizsgáltam, hogy milyen okok vezethettek ahhoz, hogy hazánkban alul reprezentált a H2020 támogatást nyert intézmények száma, és mivel magyarázható a 11%-os alacsony sikerráta. Ehhez elsőnek megvizsgáltam az Európa 2020 stratégiát, majd K+F keretrendszer legfontosabb jellemzőit és szabályrendszereit, de a fókusz a Horizont 2020 volt. Azért esett a választás a Horizont 2020-ra, mert ez egy lezárt keretrendszer friss eredményekkel, így a vizsgált jelenség pontos okait közelmúltbéli adatok és beszámolók alapján tudtam kutatni. Összehasonlításképp kutattam más országok részvételét is, itt is fókuszálva az úgynevezett „widening” országokra, ahova hazánk is tartozik. A dolgozat végén megvizsgáltam mindazokat a kommunikációs csatornákat, online és offline eszközöket, amelyek a jelentkezők és az érdeklődők tájékozódását szolgálják. Felvetéseimet és az általam végzett kutatásokat három mélyinterjú segítségével igyekeztem alátámasztani. A célirányos kutatás érdekében félig strukturált kérdésekkel építettem fel az interjúkat, és három vezérfonalat dolgozatm ki hozzájuk. Az első interjú az European Cooperation in Science and Technology (COST) munkatársával, a másodikat az NKFIH korábbi főosztályvezetőjével, a harmadikat pedig egy ösztöndíjas hallgatóval készítettem. Másodlagos forrásokként elemzéseket, a témában készített riportokat, kimutatásokat, statisztikákat és beszámolókat vizsgáltam és dolgoztam fel. Az adatok és az interjúk a dolgozat elején megfogalmazott első felvetésemet cáfolták, a másodikat pedig alátámasztották. Az interjúk és a kimutatások is egységesen tükrözték mindazokat a kihívásokat, amelyekkel a kutatók és az intézmények küzdenek. Rávilágítottak az egyik legnagyobb problémára is, hogy miért küzdenek kapacitás és menedzsment hiánnyal. Kiemelt gondot jelent ugyanis, hogy az intézmények nem szívesen fektetnek kapcsolatépítésbe, a döntéshozók pedig tartanak a hosszú idejű megtérülési projektektől. Az alacsony sikerráta ellenére megfigyelhető, hogy hazánk egyre jobb eredményeket ér a keretprogramok során, de a támogatás koncentrált az országon belül. |
|---|