Az offshore cégek gazdasági szerepe és hatása a globális és magyar adóelkerülésben
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | TDK dolgozat |
| Kulcsszavak: | adóelkerülés adóparadicsom(ok) adópolitika globális gazdaság magyarországi adórendszer offshore cég transzferár(ak) visegrádi országok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/60518 |
| Kivonat: | AZ OFFSHORE CÉGEK GAZDASÁGI SZEREPE ÉS HATÁSA A GLOBÁLIS ÉS MAGYAR ADÓELKERÜLÉSBEN A dolgozat témaválasztását a globális adóverseny és a vállalati adóelkerülés növekvő gazdasági és társadalmi hatásai indokolták. A multinacionális vállalatok adóoptimalizálási gyakorlata ma már nemcsak fiskális, hanem versenyképességi kérdés is. A kutatás célja annak feltárása, hogy az offshore struktúrák miként torzítják az adóalapot, és hogyan befolyásolják Magyarország adóbevételeit és fiskális mozgásterét. A dolgozat két hipotézist vizsgál: (H1) Az offshore működés érdemben torzítja a globális és a magyar adórendszer bevételi szerkezetét, mivel a nyereség jelentős része alacsony adóterhelésű országokban realizálódik. (H2) Az offshore profitkiáramlás hosszú távon csökkenti Magyarország tényleges adóbevételi potenciálját és fiskális stabilitását. Az OECD becslése szerint a profitátcsoportosítás miatt évente a világ társasági adóbevételeinek 4–10%-a, mintegy 100–240 milliárd USD vész el, ami jól érzékelteti a jelenség súlyát. A kutatás kvalitatív módszertannal készült, nemzetközi szakirodalom, OECD- és EU-jelentések, valamint magyar intézményi források feldolgozásával. Az empirikus rész két szintre épül: nemzetközi esettanulmányok (Apple, Starbucks, IKEA) és magyar vállalati példák (MOL Nyrt., Magyar Suzuki Zrt.) elemzésére. A vizsgálat kiegészült a Visegrádi országok társasági adóstruktúráinak összehasonlításával, amely lehetővé tette a magyar adópolitika regionális értékelését. Az eredmények szerint az offshore struktúrák torzítják az adóbevételek földrajzi eloszlását, és gyengítik a fiskális önfinanszírozást. Magyarország 9%-os adókulcsa erősíti a befektetői vonzerőt, ugyanakkor hosszú távon szűkítheti a költségvetési mozgásteret, ha nem társul hozzá hatékony adóalap-védelem. A V4-országok elemzése alapján a progresszív adómodellek (pl. Szlovákia) nagyobb fiskális rugalmasságot biztosítanak a globális adóversenyben. A dolgozat gazdaságpolitikai következtetése, hogy a versenyképesség és a méltányos közteherviselés közötti egyensúly csak tudatos, hosszú távú adópolitikai stratégia mellett tartható fenn. A kutatás eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország fenntartható, értékteremtésre épülő adópolitikai modellt kialakítson a globális adóverseny kihívásai között. |
|---|