FENNTARTHATÓ-E A JELENLEGI MAGYARORSZÁGI NÉPESSÉGSZÁM A MEGVÁLTOZOTT GYERMEKVÁLLALÁSI PREFERENCIÁK MELLETT? IS THE CURRENT POPULATION SIZE IN HUNGARY SUSTAINABLE IN THE CONTEXT OF CHANGING CHILDBEARING PREFERENCES?

Bibliográfiai részletek
Szerzők: Drabancz Áron
Berde Éva
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Budapesti Gazdasági Egyetem 2022-12-31
Sorozat:Multidiszciplináris Kihívások, Sokszínű Válaszok 2022 No. 2
Tárgyszavak:
mtmt:https://doi.org/10.33565/MKSV.2022.02.02
Kulcsszavak:Gyerekvállalás
Teljes termékenységi arányszám
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/2534

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ2534
005 20260306115359.0
008 260306s2022 hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
024 |a https://doi.org/10.33565/MKSV.2022.02.02  |2 doi 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Drabancz Áron 
245 1 0 |a FENNTARTHATÓ-E A JELENLEGI MAGYARORSZÁGI NÉPESSÉGSZÁM A MEGVÁLTOZOTT GYERMEKVÁLLALÁSI PREFERENCIÁK MELLETT?  |b IS THE CURRENT POPULATION SIZE IN HUNGARY SUSTAINABLE IN THE CONTEXT OF CHANGING CHILDBEARING PREFERENCES?  |c Drabancz Áron  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem  |c 2022-12-31 
300 |a 34-58 
490 0 |a Multidiszciplináris Kihívások, Sokszínű Válaszok  |v 2022 No. 2 
520 3 |a Tanulmányunkban áttekintjük mely főbb gazdasági, kulturális és társadalmi folyamatok járultak hozzá a teljes termékenységi arányszám csökkenéséhez a fejlett országokban. A szakirodalmi áttekintés eredményei szerint ezen tendenciák a jövőben is fennállhatnak vagy még tovább erősödhetnek, így a teljes termékenységi arányszám növekedése hosszabb távon sem valószínű. Mikroökonómiai modellkeretben mutatjuk be, hogy a gyermek határköltségétől függetlenül a kisebb gyermekszámú családok válnak egyre inkább ideálissá, amennyiben a gyermek határhaszna a szülők számára nagymértékben csökken. Nemzetközi összevetés eredményei alapján arra jutottunk, hogy a Magyarországon az elmúlt években megfigyelt növekvő teljes termékenységi arányszám nagyrészt a halasztási magatartás lelassulásából következett, és az arányszám emelkedése a régió legtöbb országában megfigyelhető volt. A családtámogatási programok változása ezt a folyamatot kevésbé befolyásolta. Emiatt a közeljövőben az elmúlt évtized kedvező tendenciái megfordulhatnak, a teljes termékenységi arányszám akár újra csökkenhet Magyarországon. Ezt erősíti az is, hogy a 2000-es évek elején megfigyelt pozitív korreláció a fertilitás és az egy főre jutó GDP között a fejlett országokban jelentősen csökkent, a legfrissebb adatok tükrében az Európai Unióban ez teljesen el is tűnt. A megváltozott preferenciákkal nem szembe menve így érdemes végiggondolni az erőforrások újracsoportosítását, az elöregedő társadalom kihívásaihoz történő rugalmasabb alkalmazkodást. 
650 4 |a szociológiai tudományok 
695 |a Gyerekvállalás 
695 |a Teljes termékenységi arányszám 
700 1 |a Berde Éva  |e aut 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2534/1/9242-Cikk%20sz%C3%B6veg-44122-1-10-20230121.pdf  |z Dokumentum-elérés