Kommunikáció és a fogyasztói megtévesztés kérdései a Norbi Update példáján

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szatmári Zsófia
További közreműködők: Brávácz Ibolya
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Reklám
Fogyasztóvédelem
Egészségtudatosság
Norbi Update
Tudatos vásárló
Megtévesztő reklám
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/2542
Leíró adatok
Kivonat:Kutatásommal fel kívántam térképezni egy konkrét témakör és példa bemutatásán keresztül, hogy milyen hatása és összefüggései vannak a marketingkommunikációs tevékenységnek, kiemelten a reklámnak, továbbá a reklámon belül a kommunikációs elemek valóságtartalmának. Erre az Update márkát választottam, mert véleményem szerint érdekes példája marketingkommunikáció erejére épülő versenyképesség és növekedés elérésének. Egyben olyan piacon tevékenykedik, ahol fogyasztói tudatosság néha koncepciótlanul jelenik meg, illetve a döntési szituációban az időtényező, a szakértelem hiánya, a marketing meggyőző ereje erősen érvényesül, annak ellenére, hogy bemutatásra került, hogy egy elég erősen szabályozott környezetben tevékenykedik. Ezek a tényezők azonban táptalajt adnak az etikailag és jogilag megtévesztő vagy a valóságtartalmat egyoldalúan kommunikáló reklámoknak, amit felerősíthetnek az előbb említett tényezők is. A kutatás eredménye alapján az Update termékek esetében a is konklúzióként levonható, hogy a megkérdezett fogyasztók annak ellenére, hogy ismerték az Update termékeket, és beazonosították a termék elsődleges funkcióját (diétás termék), további következtetésként kiterjesztették annak előnyeit, így nagy részben egészségesnek is tekintették a termékeket, de figyelemmel kísérve az Update kampányokat, ez a vállalatcsoport célja is volt. Ezt a célt részben trükkös, részben a GVH által is szankcionált módon és formában tette meg, azonban a fogyasztók nagy részének erről nem volt tudomása. Megjegyzendő, hogy a vállalt növekedése, tőke ereje, és piacon elfoglalt helye szempontjából a szankciók kifejezetten kis mértékűek voltak. Itt érdekes megemlíteni, hogy a válaszadók más rendszerben büntetnék a megtévesztő reklámot, igaz az is kiderült, nagy részük nem hisz a reklámokban elhangzó állításoknak. Ennek ellenére a tudat alatti befolyásolás (lásd diétás és egészséges összekapcsolása) valószínűsíthetően jelen van. Kutatásom a fentiek mellett gondolatébresztő lehet a további kérdéskörökben: • Vállalati szemszögből, ha kiindulunk a profitorientáció alapfeltevéséből, és a megtérülési elvből, akkor elmondható, hogy vannak olyan termékek és azzal összekapcsolt kommunikációs elemek, amelyek esetében a vállalat kifejezetten érdekelt lehet a megtévesztésben • A megkérdezettek megtévesztés esetén más szankciókat javasolna a jelenlegi rendszernél. A válaszadók több mint fele szerint, ha egy termékkel kapcsolatosan valótlanságot állítanak, azaz megtévesztik a fogyasztót valamilyen tekintetben, akkor azokon a felületeken, ahol az elhangzott/látszott (tv reklám, rádióreklám, szórólap, stb.) , hasonló mértékben kell elhangoznia a valóságnak, felhívva a figyelmet ara, hogy korábban valótlanságot állítottak, kiegészítve pénzbüntetéssel. Érdemes lenne vizsgálni, hogy ez miként hatna a piacra, de jelentősen növelné a fogyasztók biztonságát, és a reklámtartalmak megtévesztő jellegének csökkenését. • Természetesen ez magával hozná a jogi és etikai vizsgálatokat is, a valóságtartalom megítélése tekintetében. • Az élelmiszeripar, egészségtudatosság, és tudatos fogyasztók illetve a reklám és kommunikáció összefüggései számos területen érdekes kutatási területek lehetnek