Turisztikai tendenciák és azok hatása a tömegturizmusra Budapesten
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | nemzetközi turizmus trendek turisztikai desztináció turisztikai kereslet tömegtermelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/25878 |
| Kivonat: | A turizmus egyre nagyobb szerepet tölt be az országok életében, fejlődése és térnyerése szinte megkérdőjelezhetetlen. A Wourld Tourism Organization (2019) adatai alapján 2018-ban összesen 1,4 milliárd nemzetközi turisztikai érkezést regisztráltak világszerte, amely 5%-os növekedést jelent 2017-hez képest. A turisztikai bevételek 2017-hez képest 4%-kal, 1,7 billió amerikai dollárra emelkedtek 2018-ban. Így ez már a kilencedik olyan év volt, amikor a turizmus pozitív eredményeket könyvelhetett el. Az egyre növekvő turizmus egyik hatása a tömegturizmus kialakulása. Az évek folyamán kialakultak olyan pontok, amelyeket turisták tömege szeretne látni és keres fel. Azonban a turisták túlzott jelenléte felerősíti a turizmus negatív hatásait. Ilyen helyzet alakult ki például Barcelonában, ahol a helyi lakosok már tűntetéseket szerveztek a turisták ellen, és hangot adtak kételyeiknek. Hasonló helyzet alakult ki Velencében, ahol az óceánjárókkal érkező turisták lepik el a várost, azonban csak rövid időt töltenek el a desztinációban, így a nevezetességek megtekintése után már utaznak is tovább, így turisztikai költés kis mértékben realizálódik a városban. De a Világörökség részét képező Hallstatt lakossága is szenved a turistabuszok áradatától, ezért a településen különböző korlátozásokkal próbálják a turistabuszok számát lecsökkenteni. Egyes kutatások alapján Budapestet hasonló módon fenyegeti a tömegturizmus jelensége és annak negatív hatásai. Ennek egyik jele a 2017-ben, a „bulinegyedben” található vendéglátó egységek nyitva tartásának korlátozása, amelyre Indra D. (2018), a KPMG egyik szakértője is felhívta a figyelmet. Egyes külföldi cikkek pedig más népszerű desztinációk mellett Budapestet is, mint a tömegturizmus egyik áldozatának tekintik (Mendoza, A. 2018). A turisták száma alapján egyes kutatások kijelentik, hogy Budapesten a tömegturizmus súlyosabb fajtája figyelhető meg (Rokou, T. 2017). Hasonlóan súlyos helyzetet mutat be a Statista (2020), ahol Európán belül Budapest az ötödik legveszélyeztetettebb város. A számos napvilágot látott statisztikák, cikkek és kutatások hatására érdemes megvizsgálni, hogy Budapesten mennyire érezhetőek a tömegturizmust elősegítő trendek, veszélyben van-e a város, illetve a helyi lakosok mennyire érzik a tömegturizmus egyes negatív hatásait. Dolgozatom és kutatásom célja, hogy feltárjam a tömegturizmus jelenségét elősegítő trendeket a világban és Budapesten, valamint tisztább képet kapjunk arról, hogy a fővárosban élők vagy dolgozók mindennapjára milyen hatással van a turisták számának folyamatos növekedése. Kutatásom során igyekszem feltárni, hogy napjainkban tömegturizmus Budapesten még csak kialakulóban van, vagy már régebb óta megfigyelhető a fővárosban, és ennek a hatását a fővárosi lakosság is megérzi. |
|---|