Nemi alapú diszkrimináció a munkaerőpiacon
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bérdiszkrimináció diszkrimináció hátrányos helyzet munkaerőpiac nemi diszkrimináció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/26977 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom fő témájának a nemi alapú diszkriminációt választottam, ahol célom volt feltérképezni a munkavállalói és munkáltatói oldal vonatkozásában a hazai diszkriminációs helyzetet. A diszkrimináció széles körben elterjedt jelenség a világ minden pontján, ezért fontosnak tartottam a helyzet közelebbről való megismerését. A dolgozat kezdéseként részletesen kifejtettem a diszkrimináció fogalmát és annak megjelenési formáit. A dolgozat folytatásban a nőket súlytó diszkriminációt taglalom, amit három fő csoportra bontok. Először a nők munkakörben megjelenő diszkriminációt, majd a bérdiszkriminációt és végezetül a családanyákat érő hátrányos megkülönböztetést vizsgálom a szakirodalmak segítségével, amelyek megismerésére nagy hangsúlyt helyeztem. Ezt követően bemutatom a diszkrimináció mérési módszereit és a hátrányos megkülönböztetés enyhítésére szolgáló eszközök tárházát. Végül a dolgozat záró fejezetében egy saját primer kutatást készítettem, kevert módszertant alkalmazva. A primer és szekunder kutatásom alapján különböző kérdésekre kerestem a választ.Lehetséges, hogy a külső diszkriminációs hatásokon kívül esetleg vannak rejtett belső hatások is, amik a munkavállaló nőket érik a karrierjük során?Mi az oka annak, hogy akár magasabb végzettséggel rendelkező nők hátrányból indulnak a munkaerőpiacon férfi társaikhoz képest? Van olyan momentuma a diszkriminációnak, ahol még megállítható vagy visszafordítható folyamat? Mekkora szerepe a HR szakembereknek a diszkrimináció kialakulásában?Primer kutatásom eredményei a szakirodalomban olvasottakat többségben alátámasztották, habár a kutatás során egy hipotézis elutasításra került. A kutatás eredményei alapján megállapítható tény, hogy a hazai munkaerőpiacon a női munkavállalókat éri a legnagyobb mértékben diszkrimináció. Kutatásom rávilágított, hogy a szervezeti hierarchiában való előrébb jutás sokkal nehezebb a nők számára, még a magasabb végzettség ellenére is. Ennek oka az „üvegplafonnak” nevezett gát, amivel egyrészről külső behatások, másrészről pedig belső önértékelési problémák miatt kerülnek szembe az egyének. Az eredmények alapján az „üvegplafon” fogalmát a hazai munkavállalók nagy része nem ismeri. A fogalommal kapcsolatos válaszokból kiderült, hogy az „üvegplafon” nem csak nőket érintő jelenség. A nők munkaerőpiaci megkülönböztetése nemcsak a ranglétrán való előrébb jutási lehetőségekben jelentkezik, hanem a bérezésben is. Ezt a fajta megkülönböztetést nevezzük bérdiszkriminációnak. A kutatásomból kiderül, hogy nők kiválasztás során sokszor feltett családalapítással kapcsolatos „tiltott kérkedés” munkavállalói szempontból nagy jelentőséggel bír, mivel a munkaképes nők nagy része 30 év alatt szeretne gyermeket vállalni, ezzel ideiglenesen elhagyva a munkaerőpiacot. A kutatási eredmények kiértékelése után javaslatokat fogalmaztam meg a diszkrimináció enyhítési módszereivel kapcsolatban. |
|---|