Bevándorlásellenes Populizmus Nyugat és Közép-Európában

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kurucsai Bence Kristóf
További közreműködők: Gyene Dr. Pál István
Marosán Bence Péter
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Magyarország
Olaszország
bevándorlás
politika
populizmus
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27367
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozatom témája a bevándorlásellenes populizmus, melyet azért választottam, mert egy aktuális, és minél komplexebb, társadalmi-politikai, illetve gazdasági problémát szerettem volna megvizsgálni, később ennek a témának a jelentőségét, előzményeit, lehetséges következményeit és a megoldásait taglalom diplomamunkámban. Úgy vélem ez az egyik legfontosabb és legaktuálisabb probléma az EU-ban, javarészben politikai szemszögből, és mivel az Európai Unión belül főleg demokratikus országokat találunk, még érdekesebb, hogy ez a politikai „ideológia” milyen hatással van adott országok szociális, gazdasági és társadalmi szintjeire. Példaként a dolgozatban, két országot hasonlítok össze, a bevándorlásellenes populizmus szempontjai, illetve a koronavírus hatásai alapján is, természetesen minden bemutatott tényt igyekeztem hiteles forrással, cikkekkel, könyv(részlet)ekkel alátámasztani. Szeretnék minél objektívabb maradni és hasznos ötleteket prezentálni a bevándorlásellenes populizmus kezelésére. Célom az aranyközépút megtalálása, de legalábbis, hogy minél közelebb kerüljek hozzá. Dolgozatom írása során fontosnak tartottam a koronavírus (COVID-19) világszintű elterjedésének megemlítését is, nem csupán a gazdasági és társadalmi impulzusai miatt, de a korábban említett két példaország tekintetében a kormányzati lépéseket is érdemes analizálni. A koronavírus világszintű elterjedésével a személyes biztonságunk és életvitelünk mellett a globális gazdasági helyzet is veszélybe került. Úgy vélem fontos erről a problémáról értekezni, ugyanis amellett, hogy alapjaiban befolyásolja most mindennapjainkat a vírus (bezártak az egyetemek, az iskolák, egy darabig nem funkcionált a vendéglátóipar és kijárási korlátozások léptek életbe világszerte), új megvilágításba helyezi a témámat és aktualitását is.             A bevezetés után a populizmus fogalmáról és definíciójáról, illetve ezek ellentmondásairól értekezem, ezen kívül a jelenség legitimitását taglalom. Ebben a részben sorolom fel a populizmus típusait jellegzetességeik alapján.             A következő főcímem témája kifejezetten az európai populizmust tekinti át, azon belül is számos vezetőt, pártot mutatok be, ezek népszerűségi tendenciáit pedig grafikonokkal szemléltetem.             A 4. pontban a bevándorlásellenességet és annak is az Európai Uniós tendenciáit vizsgálom, kiemelt figyelmet fordítva a 2015-ös migrációs válságra. Emellett a migrációs válság hatásairól írok még, ami a populizmust illeti.             Az 5. pontomban hozom fel az első példaországot; Magyarországot, itt a politikai közeget vizsgálom a 2000-es évek után főleg, de inkább az aktualitásokra próbáltam fókuszálni. A pártokkal is foglalkozom nagyvonalakban, de a Fidesz történetét a szakdolgozatom témája miatt átfogóbban kifejtem. Ezen kívül a bevándorlásellenes és populista kommunikációt, intézkedéseket vizsgálom még meg.             A következő részben foglalkozom a másik országgal, Olaszországgal. Itt főleg a közelmúltbéli eseményeket tartottam fontosnak. Matteo Salvini személyéről és pártjáról illetve átfogóan az olasz bevándorlásellenes populizmusról értekezem.             A 7-es pontban a koronavírus járványt mutatom be pár szóban, illetve hatásait, lehetséges következményeit sorolom fel, majd a két példaország viszonylatában vizsgálom, milyen hatással volt a gazdaságra, társadalomra, politikára.             Az utolsó pontomban összegzem a tapasztalataimat és levonom a következtetéseket, mind az olasz, mind a magyar példa esetében.