A média-gazdagság szerepe a párkapcsolati kommunikációban, A félrevezetés, a bizalmatlanság és a médiumpreferenciák empirikus vizsgálata fiatal felnőtt populációban

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Földi Dóra
További közreműködők: Tóth Dr. Péter István
Heitlerné Lehoczky Mária
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:bizalom
félrevezetés
interperszonális kommunikáció
kommunikáció
megtévesztés
párkapcsolati kommunikáció
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27435
Leíró adatok
Kivonat:A félrevezetés és a hazugság egyike a személyközi és virtuális párkapcsolatok tartósságát fenyegető kommunikációs eseményeknek. A média multiplexitás elmélet szerint a kapcsolati stabilitás és elégedettség függ a párok által a kapcsolattartásra használt médiumok sokféleségétől. Ezek preferált használata egyénektől és kapcsolatoktól függenek, így a félrevezetésre történő alkalmazásuk is eltérően befolyásolják a partnereket és párokat. Egy hipotetiko-deduktív, empirikus kutatás keretében vizsgáltam, hogy a valós vagy a virtuális becsapásnak vannak-e jobban kiszolgáltatva a mai fiatalok, továbbá hogy a médium, amelyet a félrevezetésre használnak ők maguk, illetve amikor a partnereik csapják be őket, hatással van-e félrevezetést kártékonyságának, fájdalmasságának a megítélésére. A vizsgálat elméleti keretét a személyközi félrevezetés, a média multiplexitás, a társas információfeldolgozás, a média vagy információgazdagság elméletek adták. Az empirikus igazolás egy online kérdőív segítségével történt a hólabda mintavételi eljárás által. A minta jellegét, az adatok eloszlását, és az elemzés eredményét alapvetően befolyásolta a koronavírus vészhelyzet korlátozó viszonyai. Mindezeket figyelembe véve az eredmények, noha tájékozódó jelleggel, de betekintést nyújtottak a válaszadók párkapcsolati félrevezetéshez való viszonyához. Megállapítható, hogy alapvetően a fiatalok elutasítják a félrevezetést, ha viszont mégis sor kerül rá, akkor a virtuális és személyközi félrevezetés bekövetkezését az adott félrevezetés mértéke és csak másodsorban a közvetítő médium típusa határozza meg, legyen az jószándékú, vagy kevésbé kegyes félrevezetés.