A fotózás kommunikációja és marketing kapcsolata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | fotóművészet fotópiac kommunikáció marketing pszichológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27497 |
| Kivonat: | 1. Bevezetés 2. Fotó / látás / kommunikáció és marketing 2.1. Fotográfia és látás különbségeiről 2.2. 2.2. Fotó és kommunikáció 2.3. 2.3. Fotó mint a meggyőzés eszköze 3. A marketing és ehhez kapcsolódó legfontosabb pszichológiai folyamatok 3.1. Kép vagy a szöveg 3.2. 3.2. Elméletek 3.3. 3.3. Pszichológiai folyamatok 4. Hogyan kommunikál a fotó? 5. 4.2. Híres magyar női fotósok 6. 4.3. A „négyek” társasága 7. A sikeres fotó titka. 8. 6. Befejezés. 7. Bibliográfia A dolgozatom középpontjában a fotográfia kommunikációja áll. A fotográfia megszületése (1839) nem volt olyan régen, mégis most a technika ott tart, hogy egy videó, fénykép elkészítése vagy annak az interneten való megosztása egy gyereknek sem jelent komoly műveletet. Az alkotás pedig azonnal és bárki számára hozzáférhető. A jelenlegi kommunikációs eszközök mindenkinek lehetőséget biztosítanak a fotóra, az amatőröknek, és a hivatásos művészeknek egyaránt. Miért hozom mindezt szóban a bevezetőben? Mert a fotográfia kommunikációja az életformánktól függ. Ahogyan változik az életmód, a technikai lehetőségek tára, úgy változik az a válasz is, amelyet a dolgozatom középpontjába állított kérdésre adhatok. Ezen túl fontos azt is figyelembe venni, hogy maga a befogadói attitűd is megváltozott, Milyen lehetőségei vannak ma a fotográfiának akkor, amikor nincs idő és nincs igazi tér, hogy kibontakozhasson a kép hatása? Ebben a kialakult helyzetben milyen lehetőségei maradtak a fotográfiának? Hogyan tud kommunikálni az állókép az audiovizualitás korszakában? Dolgozatomban erre a kérdésre keresem a választ. Legelőször a fotográfia, marketing és kommunikáció alapfogalmak tisztázom. Ezt követően a a marketing és az ehhez kapcsolódó legfontosabb pszichológiai folyamatokat, elméleteket mutatom be. (Freud, Maslow, Herzberg) Szerintem a képek úgy formálnak minket, úgy hatnak ránk, hogy sokszor nem is tudatosodik bennünk. Az is bebizonyosodott, hogy az emlékeink kialakulásáért az érzelmeink, az élményszerűség felel. Az érzékelés, tanulás és emlékezés hármasát a képek segítik elő és határozzák meg. A dolgozatomban alapvetően a fotónak a kommunikációban betöltött szerepét és működésének mikéntjét keresem. Ezért a következő fejezetben a fotó kommunikációját vizsgálom meg, a fotó megszületésétől egészen napjainkig. Úgy gondolom, hogy a technika fejlődése nagyon meghatározza, hogyan is tud kommunikálni a fotó. A fénykép ereje, színe, felbontása különböző a mobilom kijelzőjén és más a laptopomon. Ezen kívül egy analóg fotó negatívjáról készült nagyítását hitelesnek érezzük, ezért hatásában is erősebb, mint az internetes portálon talált digitális kép. Mitchellel egyetértve: „jóllehet a sajtóban közölt digitális kép ugyanolyannak tűnik, mint egy fotó, a digitális kép ugyanúgy gyökeresen különbözik a hagyományos fotótól, mint ez utóbbi a festménytől.”[1] Azonban érdemes itt is a hőskor vizsgálatánál kezdeni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fotográfia képi és technikai forradalmánál a magyar művészek jelen voltak, sőt irányították is annak alakulását. A következő fejezetben róluk (Brassai, Munkácsi, Capa, Kertész) és az így kialakult magyar brand-ről lesz szó. Röviden bemutatom Robert Capáról elnevezett intézetnek a történetét és jelenkori üzenetét is. Kitérek arra is, hogy a fotó akkor is kommunikál, ha az hamis. Reményeim szerint a dolgozatom végén világossá válik, hogy mitől is tud igazán jól és pontos üzeneteket közvetíteni a fotográfia a közönsége felé. [1] Szilágyi Sándor: i.m. 269. |
|---|