A bulvársajtó megítélése a társadalomban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | bulvársajtó celeb nyomtatott sajtó sztár társadalmi hatás újság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27710 |
| Kivonat: | Szakdolgozatomban a tömeglapokból kialakuló bulvársajtó történetét, annak jellegzetes ismérveit, és a hasábjain mindennap szereplő sztárok jelenségét kívánom ismertetni a szakirodalom segítségével. Megpróbálom meghatározni azt is, hogy mi lehet az oka annak, hogy annyi ember követi nyomon a sztárokkal kapcsolatos tudósításokat, vagy magukat a sztárokat. Továbbá kitérek arra is, miért vágyik valaki hírnévre, vázolom a magyar sztárkultúra kialakulását, a bulvárosodás magyarországi folyamatát. Azért erre a laptípusra esett a választásom, mert bár népszerűsége ellenére az értelmiségi közvélemény elutasítja, mégis nagy számban vannak jelen ezek a szenzációs történésekről számot adó újságok a magyar sajtópiacon. A szakdolgozathoz készített kérdőívemmel arra kerestem a választ, hogy a megkérdezettek – legfőképpen a 19-25 éves korosztályba tartozók – hogyan kezelik a mindennapi életben a bulvárlapokat, mi célból fogyasztják annak tartalmait, milyen vélemény alakult ki bennük a laptípusról, valamint az azt olvasókról. Továbbá milyen jövőt jósolnak összességében a nyomtatott kiadványoknak, vagy már most mindinkább előnyben részesítik-e az online változatokat. Arra is kerestem a választ, mi a kialakult szemléletük a hírességekkel kapcsolatban. Külön kitérek a celeb fogalmának meghatározására is a szakirodalom segítségével. Ahogy a tapasztalat mutatja, a fogyasztók a mindennapi élet során újságok tömkelegével találkozhatnak még a mai modern, okos eszközök általi és digitális kommunikáció uralta világban is. Az, hogy mi lesz a jövőben az internet mellett a nyomtatott sajtóval, sok kutatás témáját képezte. A New York Times című nemzetközileg terjesztett napilap vezérigazgatója, Mark Thompson még a sikeresen zárt 2017-es évük után is úgy fogalmazott, hamarosan elérkezik az a pont, amikor már gazdasági szempontból nem éri meg nyomdába küldeni a lapot, ám reményei szerint még legalább egy évtizeden át nyomtathatják majd az újságot. (Origo.hu, 2018) A témát vizsgáló médiakutatók hasonló vélemény mellett állnak ki. Szerintük az internetes hírközlés hamarosan kiszorítja az újságokat. Ehhez kapcsolódóan Philip Meyer a kutatásai alapján az utolsó újság megjelenését 2043 áprilisára jósolta, ám meglátása szerint az annál korábban is bekövetkezhet. (idézte: Jensen, 2008). Rupert Murdoch médiamogul 2006-ban hangoztatta, hogy az internet végül úgyis elhozza a nyomtatott lapok eltűnését. (Velics, 2009) Mindezekkel együtt a szakdolgozatban a következő hipotézist fogalmaztam meg: napjainkban az emberek megvetik a színes hírekről számot adó bulvárújságokat, valamint az azokban szereplő sztárokat is, akikről negatívan vélekednek, s inkább kerülik őket. Feltételezem, hogy a társadalom teljes mértékben elítéli azokat a személyeket is, akik a sztárokat felvonultató és a szenzációs eseményekről is számot adó laptípust olvassák, mert ez a kevésbé tanult emberek szokása. Továbbá hipotézisem része az is, hogy az internetes hírközlés kiszorítja a nyomtatott kiadványokat. Mindezek igazolására a szakirodalom áttekintését követően primer kutatásban vizsgáltam az olvasók bulvárlapokhoz és sztárokhoz való hozzáállását. |
|---|