A motiválás, jutalmazás és büntetés formái a pedagógiai gyakorlatban
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | élethosszig tartó tanulás jutalmazás középiskolák motiváció önszabályozás pedagógusok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/28689 |
| Abstract: | Mi készteti a diákot arra, hogy eleget tegyen a tanár által támasztott igényeknek? Hajtja a megismerés vágya, a kíváncsiság, a teljesítés vágya, törekvése az ellentmondások kiküszöbölésére. A családi háttérrel összefüggő motívumok is fontosak. A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket, és a gyerek –szülő érzelmi kapcsolata jó. A családban becsülete van a tudásnak, a szülők tanuláshoz és tudáshoz való viszonya követendő mintaként segíti a gyerek tanulási kedvét. Továbbtanulási szándék, „jó” szakma megszerzésének szándéka inkább a 13-18 éves korosztály motívuma. A kiemelkedés vágya azokat a tanulókat motiválja, aki szakítani szeretne azzal az életformával, amelyben családja és környezete él. A pedagógusok számtalan kihívás előtt állnak nap, mint nap, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Ha jól érzik magukat, akkor nagyobb az esélye annak, hogy együttműködnek velünk a tanulási folyamatokban. Az érzelmi biztonság megteremtésére kell törekednünk. Olyan légkört teremtsünk, amelyben érzik, hogy számíthatnak ránk akkor is, amikor gyengén teljesítenek vagy rosszat tesznek. A tanterem felszereltsége és dekorációja megjelenítse és vonzóvá tegye a közvetíteni kívánt kultúrát. Ne féljünk a humortól! A tanítás, oktatás során legyen személyes kapcsolatunk a tanítványainkkal, és ezen a köteléken át legyen kiváltható, fenntartható az érdeklődésük. Kisiskolás korban a tanító lesz a kisgyermek számára a mindentudó: amit mond, az úgy van. A kisgyerek nem a tantárgyat szereti, hanem a tanítót, aki közvetít. Neki akar megfelelni, megmutatni, hogy milyen ügyes. Boldog, amikor felszólítják, dicséretre, megerősítésre vágyik. Ez az életszakasz az önbecsülés, önértékelés kialakításának érzékeny időszaka. Pozitív megerősítéssel bátorítással lehet eredményt elérni. A 13-20 éves diákok esetében is igaz, hogy a pedagógus a kulcsa az egész nevelésnek. A technikai felszereltség, és egyéb feltételekre támaszkodva a tanár személyisége az, aki lenyűgöz, aki kinyitja a világot. A tanóra során különböző eszközök közül szemezgethet a tanár annak érdekében, hogy a tanulók figyelmét fenntartsa, ne váljon egyhangúvá. Ezek közül alkalmazni lehet egy-egy videót, humoros történetet, prezentációs eszközöket, stb. A tanulási folyamat során lényeges szerepe van az interaktivitásnak, a gyerekek bevonására, ennek köszönhetően az órai munka érdekes és emlékezetes marad. a megszokott frontális osztálymunkát felváltja a csoportmunka. Ez önállóságra, önszabályozásra készteti a gyereket. A pedagógus kreativitására szükség van, de fontos az is, hogy ne csak a gyerek, hanem ő maga is élvezze az órai munkát. Napjainkban a pandémia miatt több intézményben a digitális oktatásra tértek át. Erre sem a pedagógusok sem a diákok nem voltak kellően felkészítve. Az informatikai ismereteit mindkét félnek bővítenie kell. Az oktatás valamennyi résztvevőjének alkalmazkodnia kell, tágítani a tudását. Előtérbe kerül az élethosszig tartó tanulás szükségessége. A tanároknak most még jobban kell motiválniuk az egyre inkább elfásult diákokat. Kívánom, hogy a jövőben minél több diák tanulhasson pozitív légkörben és minél több autonómiát képviselő, innovatív, a technikai fejlődéssel lépést tartó, empatikus képességgel bíró pedagógus nevelje és oktassa a jövő nemzedékét. |
|---|