A transzferár-képzés bemutatása és informatikai hátterének kutatása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adatbázis adatbáziskezelés ábrák transzferár transzferár-képzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29190 |
| Kivonat: | A magyar társaságok új piaci lehetőségben bízva és a fejlődés érdekében egyre gyakrabban fordulnak a külföldi piacok felé, annak érdekében, hogy integrálódni tudjanak az Európai Unió piacába. Ezt elősegíti, hogy a nemzetközi társaságok is gyakran választják Magyarországot közös szolgáltatóközpont, közép- és kelet-európai elosztóközpontok, gyártóközpontok, illetve holdingtársaságok helyszínéül. Ennek következtében a kapcsolat vállalkozások és azok közötti ügyletek is megnövekedtek, így egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a transzferár-nyilvántartás elkészítésének szabályozásának. Mivel szakmai gyakorlatom során betekintést nyertem a transzferár-dokumentáció hazai elkészítésébe, ezért választottam a szakdolgozatom témájának a transzferár képzés bemutatását és informatikai hátterének kutatását. A szakdolgozatom célja, hogy betekintést nyújtsak a transzferár-képzés és a transzferár dokumentáció elkészítésébe és ezáltal bemutassam fontosságát. A dolgozatom három fő része a transzferár-képzés módjainak és annak informatikai hátterének bemutatásáról, valamint informatikai segítséggel való fejlesztési lehetőségeinek kutatásából állt. Ismertetésre került a hazai és a nemzetközi jogszabályi környezet is. A transzferár-képzésére a Tao. törvény hat módszert határoz meg. Továbbá dolgozatom során arra is keresem a választ, hogy hogyan lehetne a transzferár-dokumentáció készítésének folyamatát informatikai segítséggel könnyebbé, gyorsabbá tenni. Az általam felállított hipotézis, hogy a Helyi dokumentáció elkészítésének átfutási idejét 20%-kal le lehetne rövidíteni a folyamatok automatizálásával. A szekunder kutatásom során bemutatom, hogy mely vállalatoknak szükséges elkészíteni a dokumentációt, annak készítésének jogszabályi hátterét hazai és nemzetközi szinten, valamint a szokásos piaci ár meghatározását szolgáló módszerek összehasonlítását. Primer kutatásom keretében interjút készítettem a szakmai gyakorlati helyem, az RC Tanácsadó Zrt. senior tanácsadójával, valamint a Kondor-Holding Kft. TP üzletágvezetője és adószakértőjével. A Kondor-Holding Kft. adószakértője a dokumentációhoz szükséges adatbázisokkal foglalkozik, így hitelesen tudta bemutatni az adatbázis használatát. Magyarországon a legelterjedtebbek a Bureau van Dijk adatbázisok. Én az Orbis, az AMADEUS és a TP Catalyst adatbázisok jellemzőit fejtem ki bővebben, mivel a szakmai gyakorlatom során ezekkel az adatbázisokkal találkoztam. Az adatbázisból kinyert adatokat manuálisan is ellenőrizni kell egyesével minden társaságot. Ez a folyamat nagyon időigényes, ezért főként ennek a folyamatnak a gyorsítási lehetőségeit kerestem. Véleményem szerint az emberi munka megkönnyítése és a szűrés gyorsítása érdekében az adatbázison kellene fejleszteni. Hiszen az adatbázisból megkapott adatok nem pontosak, ezért igényel olyan sok időt az összehasonlítható társaságok megtalálása. Az egyik nagy probléma szerintem, ami, a cégen belül is vitákat tud képezni, az a társaságoknak a tevékenységi köre. Az adatbázisban a TEÁOR vagy NACE kód alapján vannak leszűkítve a társaságok, aszerint, hogy mi a fő tevékenységük. Azonban a társaságok nagyon gyakran nem úgy működnek, hogy megnéznek egy TEÁOR kódot és utána aszerint nyújtanak szolgáltatást vagy értékesítenek terméket, hanem fordítva. Hasznos lenne a nyilvántartást készítő vállalatok számára, ha az adatbázis azt is ellenőrizné, hogy az adott társaságnak a tevékenysége mennyire felel meg a kritériumként megadott TEÁOR kódnak. Egy mutató jelezhetné százalékos arányban például, hogy 50% vagy 70%. Továbbá, amit még nem szűr teljes biztonsággal az adatbázis, az a kapcsoltsági viszonyok. Mindkettő adatot manuálisan is le kell ellenőrizni, ami nagyon sok időt, energiát és precizitást igényel. Ennek a folyamatnak a gyorsítására a dolgozat elején felvetettem egy hipotézist, amely szerint a munkafolyamat túl hosszú időt vesz igénybe, így azt 20%-kal csökkenteni lehet valamely folyamatrész vagy részek automatizálásával. Mivel szakmai gyakorlatom keretében a Helyi dokumentum elkészítésébe nyertem betekintést, ezért kutatásom a nyilvántartásnak erre a részére fókuszált. A legmegfelelőbb esetben a dokumentáció négy hét alatt, azaz 20 munkanap készül el. Kutatásom eredménye szerint ezt a munkafolyamatot le lehet csökkenteni 16 munkanapra. A szoftverek vagy bármilyen más informatikai segítség könnyebbé tennék a folyamatot, azonban az emberi ellenőrzés egyik esetben sem hagyható el. Az adatbázis fejlesztésével lehetne foglalkozni a munka könnyítés érdekében, mivel minél pontosabb mintát eredményez a szűrés, az adótanácsadóknak annál kevesebb társaságot kell egyesével ellenőrizni minden szempont alapján. Ebben maguk a társaságok tudnának a legjobban segíteni az adatbázisfejlesztők számára, hogy évről-évre lejelentik az aktuális tevékenységi körüket. |
|---|