A vállalati szférában elkövetett számviteli csalások a könyvvizsgálat tükrében

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Hegede Lilla
Other Authors: Kardos Dr. Barbara
Kresalek Péter
Format: Thesis
Kulcsszavak:könyvvizsgálat
könyvvizsgálati bizonyíték
könyvvizsgálati kockázat
számviteli csalás
vállalati botrány
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29198
Description
Abstract:Dolgozatomban a pénzügyi visszaélések témakörét jártam körül, illetve azon belül is a beszámolóban elkövetett csalásokra, illetve ezek könyvvizsgálati összefüggéseire fókuszáltam. A téma aktualitását és relevanciáját a közel múltban nagy visszhangot okozó vállalati botrányok, illetve a nemzetközi és hazai gazdálkodó szervezeteknél elkövetett csalásokat vizsgáló felmérések eredményei is jól mutatják. A csalás az élet minden területén jelen van, rengeteg formában. A beszámolóban elkövetett csalások között említhetjük a teljesség igénye nélkül: fiktív bevételek kimutatását, a költségek elhalasztását és el nem ismerését, a követelések „túlértékelését”, a kötelezettségek manipulációját és eltitkolását, illetve az eszközök helytelen értékelését. A csalást a véletlen hibától a szándékosság választja el, ez pedig a felderítést is megnehezíti, hiszen az elkövetők tettüket leplezni és titkolni próbálják a vállalati belső ellenőrzés, a külső könyvvizsgáló vagy akár a hatóságok elől is. A csalások feltárást tovább bonyolítja, hogy azokat gyakran olyan, régóta a vállalatnál dolgozó magas beosztású személyek követik el, akik szakmai ismeretekkel, és megfelelő tudással rendelkeznek a szervezeti és törvényi szabályozás „sikeres” kijátszásához. A pénzügyi kimutatásokat érintő visszaélések mögött leggyakrabban gazdasági érdekek állnak, ilyen érdek lehet tipikusan a tulajdonosi, illetve részvénypiaci elvárások teljesítése, de sok esetben kapcsolódik hozzá egyéni érdek is, erre jó példa a managerek teljesítményhez kötött javadalmazása. A két érdek összefonódása egymást erősítő tényezőként érvényesülhet a csalások kapcsán. A hatékony ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme a vállalat hosszú távú működésének és eredményességének, melyben fontos szerepe van a külső könyvvizsgálat intézményének is. A könyvvizsgáló feladata, hogy független és objektív módon alkosson véleményt a vizsgált társaság pénzügyi kimutatásairól arra vonatkozóan, hogy azok megbízható és valós képet mutatnak a vállalat jövedelmi, vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Tehát megfelelő bizonyítékot kell szereznie annak alátámasztásához, hogy a vezetés által összeállított beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állítást, sem véletlen hibából, sem szándékos csalásból eredően. Mivel véleményét elegendő és megfelelő bizonyítékok adják, ebből adódóan a csalások felderítése kapcsán nem vállalhatja a teljes felelősséget. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a könyvvizsgáló különböző típusú kockázatokkal találkozik, melyeket elfogadhatóan alacsony szinten szükséges tartania. Ennek érdekében minden munkafázisban becsülnie és értékelnie kell ezeket. Dolgozatomban a CRIME módszer segítségével készítettem elemzéseket három vállalati csalás tényezőkre bontásával, melyeken keresztül megérthetjük, hogy ki, miért és milyen módszerrel követte el a csalást. Az esetek vizsgálatával fontos megállapítások tehetőek, melyek mentén felszínre kerülnek azok az ellenőrzési hiányosságok, melyek megadják a visszaélések elleni hatékony és sikeres küzdelem jövőbeni irányát. A bemutatott esetek tanulsága, hogy mind a visszaélések megelőzésében, mind a feltárásban elengedhetetlen szerepe van a belső ellenőrzésnek, a felelős vállalatirányításnak, illetve a szakmailag magas színvonalú, független könyvvizsgálatnak. A csalásokat az emberi tényezőből, illetve a törvényi szabályozásból adódóan lehetetlen teljesen megszüntetni, hiszen amíg a büntetést meghaladóan bevétel érhető el, addig biztosan lesz, aki ezt az utat választja majd. Ennek érdekében szükségesnek látok a vállalati szférában egy olyan irányú szemléletváltást és szabályozást, ami a vállalati érdekek mellett az azt körülvevő üzleti szereplők érdekeit is szem előtt tartja, és lehetővé teszi azok érvényesülését.