Az Alteo-csoport, 2019-es integrált jelentésének elemzése az IFRS és a GRI standardok figyelembevételével
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 3 Below Line 6 Capitals ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. fenntarthatóság Integrált Jelentés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29281 |
| Abstract: | Absztrakt Napjainkban nagyon sok szó esik a fenntarthatóságról, ami a vállalatok esetében is igaz. Egy nagyon szexi, felkapott, mondhatni trendi téma lett. Megítélésem szerint, egyelőre a téma inkább elméleti okfejtés szintjéig jut el, minthogy a gyakorlatban is megjelenjen. Témaválasztásomnak ez volt az egyik oka, hogy ne csak a hétköznapi beszédben jelenjen meg a fenntarthatóság, hanem a gyakorlatban is. Vállalati szinten a fenntarthatósági jelentések, illetve ezeknek egy továbbfejlesztett, a vállalkozások több dimenziót bemutató változata, az integrált riport hivatott az elméletet a gyakorlatba megjeleníteni, átültetni. A szakdolgozatomban az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., 2019-es Integrált Jelentése képezte a vizsgálódásom tárgyát. Erről a vállalatról annyit érdemes tudni, hogy a magyar energiaszektor meghatározó szereplője, és ami még ennél is fontosabb, hogy elkötelezett a fenntarthatóság irányába. Dolgozatomban az Integrált Jelentés keretrendszerével, az ebben foglaltakkal, illetve a fontos kulcsfogalmakkal foglalkozom az első fejezetben. Ezek a fogalmak: - 6 tőkeelem, amelyek a pénzügyi, tárgyi, szellemi, emberi, társadalmi és kapcsolati, és a természeti tőke - értékteremtés a termelési és szolgáltatásnyújtási folyamatokban - integrált gondolkodás - vezérelvek - tartalmi elemek Ezek után a témában készült mélyinterjúk és azok kiértékelése kerül bemutatásra. Ebben a Big4 tanácsadó cégek közül, a PwC egyik munkatársával, a témában készített interjúja olvasható. A kérdéseim fókusza az Integrált Jelentésnek a könyvvizsgálatban megjelenő aspektusaival foglalkoznak. Például, hogy Integrált Jelentést lehet-e auditálni? Található-e kapcsolat az Integrált Jelentés és a tőzsdén jegyzett cégek ESG besorolása között? Fellelhető-e módszertan az Integrált Jelentés auditálására? A másik mélyinterjú az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., a témáért felelős két munkatársával készült el. Ezen interjú keretein belül arra kerestem a választ, hogy miért dönt úgy egy cég, hogy Integrált Jelentést készítsen? Az elkészült jelentés valóban Integrált Jelentésnek minősíthető-e? Van-e jelentősége annak, hogy a vállaltról egy valóban fenntartható vállalat képe rajzolódik ki a külső szemlélő számára? Okoz-e többletköltséget a fenntarthatóság melletti elköteleződés? Ezután magával az ALTEO Nyrt. Integrált Jelentésével foglalkozom. Az általános bemutatás után rátérek a fenntarthatósági (GRI) standardok alapján elemezni az összeállított dokumentumot. Itt megemlítem azokat a standardokat, amelyeket a vállalat alkalmaz tevékenységéből adódóan. Szót említek a GRI standardok könyvvizsgálatáról a cég tekintetében. Illetve egy rövid bemutatása is megtörténik a fenntarthatósági standardoknak. A jelentés szerkezeti áttekintése után rátérek a vállalat Integrált Irányítási Rendszerére (IRR), és az Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem Rendszere (EBK) Rendszerére, ezek jellemzőire, a rendszerek független, külső cégek által végzett auditjára, és az ellenőrzések kimenetelére. Fontosnak éreztem bemutatni az ALTEO Nyrt. üzleti és működési modelljét, mert ezáltal jobban megérthető, hogy mit is jelent a fenntarthatóság egy vállalat életében. Kitérek a cég Impact Investment stratégiájára is, ami szorosan kapcsolódik a témához. Illetve bemutatom, hogy mely szervezetekben vállal szerepet a vállalat. Ezt követően az Integrált Jelentésre jellemző „6 C” modellt állítom szembe a „3BL” modellel. Az előbbi az integrált jelentés, míg utóbbi a fenntarthatósági jelentés jellemzője. Bemutatom a Gyenge és Erős fenntarthatóságot is. Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a tőzsdén jegyzett cégek ESG besorolása, illetve említést teszek a TCFD koncepciójáról is. A dolgozatom legvégén a különböző standard és keretrendszer alkotó szervezetek együttműködési szándékáról írok, mely azért fontos, hogy az Integrált Jelentés ne csak a keretrendszer alapján kerüljön meghatározásra. Ezek a szervezetek: - CDP - Climate Disclosure Standards Board (CDSB) - Global Reporting Initiatives (GRI) - International Integrated Reporting Counsil (IIRC) - Sustainability Accounting Systems Board (SASB) Az együttműködés kapcsán fontos megemlíteni, hogy a cél az lenne elsősorban, hogy az egyes standardok mérőszámait, módszertanait hogyan lehetne az Integrált Jelentés keretrendszerével egy platform alá hozni, és ezáltal azokat a duplikációkat kiküszöbölni, amely akkor jelentkezhetne, ha mérőszámokat, módszertanokat az IIRC is kidolgozna. |
|---|