Véleményformálás és előrejelzés a közösségi média és Big Data eszközök felhasználásával
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adatelemzés - adatbányászat big data fake news hangulatelemzés közösségi média |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29460 |
| Abstract: | A dolgozatomban arra kerestem a válaszokat, hogy mi is történik pontosan az interneten, elsősorban a közösségi oldalakon, és ennek milyen „veszélyei” vannak. Hogyan jutottunk el oda, ahol most tartunk? Mi történik azzal a felfoghatatlan mennyiségű adattömeggel, ami keletkezik az interneten? Hogyan lehetséges emberek véleményét formálni, illetve elemezni? Milyen hatásai vannak a közösségi oldalaknak az egyénre és a társadalomra? Létezik-e megoldás vagy kompromisszum ezekre a problémákra? Az ezredforduló óta bekövetkezett és még mindig teljes erővel zajló technikai-technológiai fejlődés az emberek életének minden területére hatással van. Az okostelefonok és a közösségi oldalak nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a mindennapi életünket, a Föld népességének fele már használ valamilyen közösségi oldalt. Ezeknek az oldalaknak a története egészen a 2000-es évek első feléig nyúlik vissza, közülük a leghíresebb, a Facebook, 2004 óta működik, 2012-ben érte el az egymilliárd felhasználót. Soha nem látott mennyiségű adat keletkezik minden nap az interneten, ennek gyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése egyre olcsóbb és gyorsabb, ez pedig számtalan új lehetőséget teremt, az adatokat a legkülönbözőbb célokra tudják felhasználni. A Big Data napjaink egyik legfontosabb területe, amely hatalmas mennyiségű adattömegek gyors feldolgozását és hasznosítását teszi lehetővé. A közösségi oldalakon nem csak nagy mennyiségű, de rendkívül változatos összetételű adat keletkezik, strukturált és strukturálatlan formában egyaránt. A felhasználókról rendelkezésre álló adatokból pedig az adott személy számos tulajdonságára lehet következtetni a nemétől a politikai kötődésén át a szenvedélybetegségekig. Az internet és a közösségi oldalak függővé tesznek sok embert, ennek a hátterében pedig egyre „okosabb” algoritmusok állnak, amelyek személyre szabott tartalmakkal látnak el minden felhasználót, annak érdekében, hogy minél több időt töltsön el az adott oldalon. A népszerűségre optimalizált algoritmusoknak nem célja az, hogy az emberek minél jobban tájékozottak legyenek, épp ellenkezőleg: visszhangkamrákba és szűrőbuborékokba zárják őket. Ez azt jelenti, hogy az emberek újra és újra csak olyan tartalmakat látnak, amelyek illeszkednek a saját világnézetükhöz, nem mozdítja ki őket a komfortzónájukból. A megerősítési torzítás miatt hajlamosabbak vagyunk azokat a dolgokat elhinni, amelyek a saját, már korábban létező meggyőződéseinket, világnézetünket tükrözik vagy támasztják alá – még akkor is, ha az egy álhír vagy félrevezető információ. A propaganda célja sem a meggyőzés, hanem a megerősítés. Az internetes közösségek homogenitása, a szűrőbuborékban létezés eddig nem látott polarizációhoz és extremizálódáshoz vezet. Az álhírek olyan tartalmak, amelyek megbízható hírek látszatát keltik, vagyis első ránézésre hasonlítanak egy valós hírre, de nincs mögöttük semmiféle bizonyíték vagy megerősítés azzal kapcsolatban, hogy tényleg a valóságot írják le. Az álhírek gyártásának és terjesztésének célja minden esetben a dezinformáció, a megtévesztés. Az interneten rengeteg álhír terjed, ezek megosztásában botok és valódi felhasználók egyaránt részt vesznek. A valódi felhasználók nem mindig szándékosan osztják meg ezeket a tartalmakat, sokan nem képesek felismerni az álhíreket. A hangulatelemzés során strukturálatlan adatokat strukturálttá alakítva szubjektív információt lehet kinyerni, ebből pedig következtetni lehet az emberek általános hangulatára vagy véleményére. Az esettanulmányhoz az amerikai elnökválasztás elemzését választottam, a Twitteren közzétett bejegyzések alapján. |
|---|