Szervezeti ellenállóképesség részletes vizsgálata két magyar kisvállalat példáján keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | alkalmazkodás kisvállalatok szervezeti ellenállóképesség változásmenedzsment változások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29461 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témájaként egy napjainkban igencsak aktuális téma választás volt a célom. Így került a látóterembe az „organizational resilience”, azaz a szervezeti ellenállóképesség. A szervezeti ellenállóképesség alapvető lényege, hogy a vállalat képes minden helyzetben gyorsan és helyesen reagálni, úgy, hogy a válságmenedzsmentre soha ne legyen szükség. Ha végig tekintjük a múltbeli példákat, de csak ha napjaink eseményeit követjük, könnyen megállapítható, hogy bizonyos válsághelyzeteket egyes vállalatok túlélnek, mások csődbe mennek, de van olyanra is példa, hogy még nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek okát igyekszik a szervezeti ellenállóképesség feltérképezni.A téma aktualitása vitathatatlan, hiszen a napjainkat is meghatározó koronavírus helyzet sok vállalat számára okozott működési nehézségeket, azonban számos példát láthattunk arra is, hogy bizonyos cégek azonnal adaptálódni tudtak ehhez az igazán speciális és különleges helyzethez. Igaz, a 2020-as évnek és eseményeinek kimenetelét és valódi hatásait majd csak sokkal később látjuk majd kristálytisztán.Ahhoz, hogy az összegyűjtött elméleti tudást gyakorlatban is megvizsgálhassam közvetlen környezetemben, két magyar kisvállalkozást választottam a kutatásom alanyaként. Mivel a szervezeti reziliencia egy összetett fogalomkör, így elsődleges célom volt, hogy mind kvantitatív, mind kvalitatív eszközökkel megvizsgálhassam a tényezőket. Mindezek alapján a kutatásom legelején ezeket a kutatási kérdéseket fogalmaztam meg: Milyen faktorokat tartanak a vizsgált kisvállalat vezetői kritikusnak a szervezeti reziliencia szempontjából? Az „Altman Z-score” modell mennyiben igazolja be várakozásainkat az interjú és a kérdőív alapján a szervezeti ellenállóképesség szempontjából? A nemzetközi BSI tanulmányban bemutatott szervezeti ellenállóképesség evolúciójában hol tartanak a vizsgált vállalatok? Mennyiben találhatók meg az egyes szintek, és melyek azok, amelyek hiányoznak? A vizsgált vállalatok tekinthetők-e rugalmasnak? A vizsgálat követően milyen javaslatokat tennék a cég számára? A félig-strukturált interjúkkal mennyiben lehet előre jelezni a vállalati rugalmasságot, mint a nemzetközileg elismert, jelentősen rövidebb kérdőívvel?Mindezen kérdések kutatásával és megválaszolásával egy kézzel fogható témakört tudtam alkotni az olvasó számára.A szakdolgozatom első felében bemutattam a változás és a változásmenedzsment témakörét, megmutatva a legalapvetőbb fogalmakat és modelleket, majd ezt követően kifejtettem a szervezeti ellenállóképesség fogalmát, modelljeit, evolúcióját, tényezőit és mérési szintjeit, valamint bemutattam az Altman-féle Z-score modellt és annak relevanciáját. Ezt követően felvázoltam a kutatásom célját, módszertanát, a kutatási kérdéseket, majd a cégek bemutatását követően elemeztem a négy interjúalannyal megszervezett interjúm anyait, felvázoltam a Z-score modell eredményeit, majd az online kérdőív végeredményeit is bemutattam. Ezután ezekből az információkból következtetéseket vontam le, és javaslatokat tettem a vizsgált vállalatok számára. |
|---|