A nemzetközi számviteli harmonizáció vonzatai egy multinacionális vállalat példáján keresztül – különös tekintettel az IFRS 15 szerinti bevétel elszámolás folyamatára
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | accounting IFRS multinacionális vállalatok nemzetközi számvitel Nemzetközi Számviteli Standardok számviteli törvény |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29516 |
| Abstract: | Az elmúlt évek számviteli folyamatainak fejlődését tekintve láthatóvá vált, hogy a nemzeti számviteli rendszerek sokfélesége a világ különböző pontjain tevékenykedő vállalkozások számára egyre nagyobb kihívást jelent. Ennek hatására egyre inkább megnőtt az igény egy olyan egységes számviteli „nyelv” iránt, mely képes megteremteni azt az „origót”, mely viszonyítási alapul szolgál a nemzetközi porondon is megjelenő vállalkozások számára és globális viszonylatban is harmonizált kimutatásokat eredményez. Ezért is esett a választásom a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) kérdéskörére, mely az ezredforduló óta úttörőnek számít a számviteli rendszerek nemzetközi szintű egységesítésének tekintetében.Szakdolgozatom témájának kiválasztása során közrejátszott az is, hogy a gyakorlati helyemül szolgáló cég – a vállalatkonszern tőzsdei jegyzése – miatt közvetlenül is érintett a nemzeti és nemzetközi szabályok konvergenciájában, így jelenleg párhuzamos könyvvezetéssel és úgynevezett IFRS szerint készülő „reporting package” formájában tesz eleget az anyavállalat követelményeinek. Annak ellenére, hogy a vállalatnak a magyar szabályok értelmében 2016-tól lehetősége lenne az IFRS szerinti egyedi beszámolásra, nem él ezzel, mely egyben magával vonja azt a tényt is, hogy anyavállalati megfelelés miatt a magyar előírások mellett követnie kell ezeket az irányelveket is. Ez a helyzet a 2018-ban hatályba lépő IFRS 15 esetében is, melynek következtében az árbevétel elszámolása során a standard szerinti követelmények az irányadók, függetlenül attól, hogy a társaság közvetlenül nem érintett az IFRS kérdéskörében.Ezen idíttatásból készült el a dolgozat, melyet felépítésében és tartalmában is úgy alakítottam ki, hogy betekintést nyújtsak a cégnél működő kettős rendszer fenntartása okán felmerülő kihívásokba, valamint azok lehetséges megoldásaiba. Ezek tudatában a szakirodalmi áttekintést követően, részletekbe menően ismertetettem azokat a számviteli szabályzatokban és rendszerekben rejlő lehetőségeket, melyek a vállalati konszolidáció legnagyobb segédeszközeinek tekinthetők egy globális vállalatcsoport esetében.Ezt követően a gyakorlatorientáltság jegyében a Schaffler Savaria Kft. mintáján keresztül vizsgáltam azokat az autóipar-specifikus területeket, melyek érintettek az IFRS 15 standard hatásai által és így segítséget adhatnak azon vállalatoknak, akik csak ezt követően kezdik el alkalmazni a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat az anyavállalatnak való megfelelés érdekében.Ahogy az említett vállalati példa is prezentálja, annak ellenére, hogy egyre több ország csatlakozik azok sorába, akik készen állnak arra, hogy a nemzeti szabályoktól eltérve közelítsenek egy nemzetközileg egységes számviteli rendszer felé, egyes vállalkozások még mindig eltérően vélekednek az IFRS-ek alkalmazásáról. Ennek köszönhetően – minden pozitív törekvés ellenére – feltehetően még hosszú út vezet a különböző elveket érvényesítő nemzeti szabályok összehangolásáig és még egy ideig gondot okozhat a befektetői piacon egy-egy vállalatcsoport teljeskörű összehasonlíthatósága.A változás azonban kezdetét vette, melynek eredményeképpen a világ összes tőzsdéjén elfogadásra kerültek az IFRS-ek szerint elkészített konszolidált beszámolók, a kérdés már csak az, hogy az egyes vállalkozásoknak milyen hosszú időre lesz szükségük, hogy az egyedi beszámolók tekintetében is képesek legyenek változtatni. |
|---|