Devizaválság utáni alternatívák Magyarországon Kivándorlás vagy otthonmaradás?

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Rózsa Ferenc
További közreműködők: Honvári Patrícia
Rothauszkyné Jaczina Zsuzsanna
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:demográfiai folyamatok
devizahitel(ek)
emigráció
gazdasági válság
kivándorlás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/29621
Leíró adatok
Kivonat:A devizahitelek, illetve a 2008-as devizaválság az egyik vezérfonala a szakdolgozatnak, ezért a téma feldolgozása során bemutatásra került a gazdasági világválság kialakulásának előzményei és hatásai az Egyesült Államokban, majd Magyarország vonatkozásában is. A válság a gazdasági krízisen túl társadalmi problémákat is elindított, így a dolgozathoz kapcsolódó problémafelvetésem az emigrációt érinti. A migráció témaköre részletesen kifejtésre került a 2. fejezetben, amely a migráció térhódítását és kivándorlási szándékokat térképezi fel Magyarországon, illetve a magyar fiatalok szerepét az emigrációs folyamatban. Az egyik legsúlyosabb belső társadalmi probléma Magyarországon a népességfogyás, aminek egy lehetséges megoldásaként bevezette az állam a többpontos családvédelmi akciótervet. Az elméleti rész utolsó fejezetében részletesen ismertetem a főbb otthonteremtési és családtámogatási programokat. A szakdolgozat második részében kerül sor a primer kutatásom bemutatására. A szükséges adatok kérdőív segítségével kerültek begyűjtésre. A kutatás alanyai külföldi, illetve külföldről visszaköltözött magyarok (a kérdőívet 100 fő töltötte ki). A kutatást 3 témakörre bontottam, amelyek a következők: kivándorlás motivációi, devizahitelek szerepe az emigrációban és a visszavándorlási szándékok. Az előző témakörök adják az általam megfogalmazott hipotézisek alapját. A kutatásaim eredményei alapján elfogadottnak tekintettem az első és második hipotézisemet, amelyek közül a H1 hipotézis szerint feltételezhető kapcsolat a 2008-as gazdasági recesszió és az emigráció között egészen 2017-ig, illetve H2 hipotézis szerint erőteljes migrációs húzóerőként van jelen a megtakarítás hazai hiánya és annak külföldi megteremtése.A harmadik hipotézist nem tekintettem elfogadottnak, amely szerint a mindenkori kormány családalapítással és otthonteremtéssel kapcsolatos intézkedései motiválhatja a külföldi magyarok visszaköltözését. A családvédelmi akciótervek a kérdőív által beérkezett válaszok alapján nem ösztönzik a külföldön élő magyarok visszavándorlását. Ezzel szemben Magyarországon olyan belső változások történtek a demográfiában, amelyek a statisztikai adatok alapján összefüggnek a családvédelmi programok itthoni sikerével.