A nőket érintő munkaerő-piaci diszkrimináció
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | bérdiszkrimináció előítéletek munkaerő-piaci diszkrimináció nemi diszkrimináció nemi szerepek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29811 |
| Abstract: | TémavázlatA szakdolgozat részletes vázlata: 1. A Munkaerő-piaci diszkrimináció 1.1 Definíciók 1.2 Előítéletek 1.2.1. Sztereotípiák 1.2.2. A szexizmus 1.3.A nőkkel szembeni diszkrimináció színterei 1.4.A nők foglalkoztatása 1.5. Bérkülönbségek 2. A nők és a férfiak szerepe és részvállalása a családban. 2.1 A nők helyének és szerepének változásai 2.2. Kelet-Közép-Európa 2.2.1. A kelet-közép- európai országok sajátosságai 2.2.2. A kelet- közép–európai országok munkaerőpiacai 2.2.3.A társadalomban a nemek helyzete 2.3. Hagyományos családi felosztások Magyarországon 2.4. Elméleti keretek 2.5. Az anyasági hátrány Magyarországon 3. Empirikus kutatás 3.1. Szekunder kutatás 3.1.2. A munkaerő- piaci diszkrimináció 3.1.3. A nők és a férfiak szerep és részvállalása a családban 3.1.4. A nők és a férfiak közötti bérszakadás 3.1.5. KövetkeztetésÖsszefoglaló:Szakdolgozatom témájának a nőket érintő negatív diszkriminációt választottam a munkahelyen. Úgy gondolom, hogy kivétel nélkül, bárki, aki alkalmazott-felettesi viszonyba kerül érezheti ezen hatások hátrányát. Dolgozatomban koncentrálni szeretnék a szexizmusra, a családossági, gondoskodási kötelezettséghez kapcsolódó megkülönböztetésre, továbbá a két nem közötti bérezési különbségekre. Kutatásom célja nem más, minthogy feltárjam a nőket érintő munkahelyi diszkrimináció okait, következményeit és a lehetséges megoldásokat ezen globális probléma kiküszöbölésére. Arra a kérdésekre keresem a választ, hogy mi az oka a nemek közötti diszkriminációnak a munkahelyen? Milyen következményeivel kell számolnunk? Mit tehetünk a kiküszöbölése érdekében? Szakdolgozatom két fő részből tevődik össze, egy elméleti részből és egy empirikus kutatásból. Az elméleti részben elsősorban a nőket érintő munkaerő-piaci diszkriminációra, majd pedig nők és a férfiak szerepére és részvállalására szeretnék kitérni a családban. Az első részben szeretném tisztázni a diszkriminációval kapcsolatos fogalmakat, a sztereotípiákat és előítéleteket. Ki szeretnék térni a szexizmusra, a nők foglalkoztatására és a két nem közötti bérkülönbségekre. Az elméleti rész második részében egy történelmi áttekintéssel mutatom be a nők helyének és szerepének változásait, a hagyományos családi munkamegosztásokkal együtt. Mielőtt rátérnék a magyar édesanyák helyzetére, Kelet- Közép -Európa helyzetét veszem górcső alá. A szekunder kutatást módszerét választottam, mivel egész Magyarországot lefedő adatokkal, valamint, nemzetközi, európai adatokkal szerettem volna dolgozni, hiszen így nagyobb rálátásom nyílhat a probléma egészére. Három kutatási kérdést fogalmaztam meg, amelyek a következők 1. Melyik nemet éri legnagyobb arányban a hátrányos megkülönböztetés az álláskeresésnél és az elbocsátásnál? 2. A nők vagy a férfiak foglalkoznak többet a gyermekeik nevelésével, illetve a házimunkával? 3. Mekkora a két nem közötti bérszakadék? A kutatásom mintájául a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szolgált, hiszen hiteles és pontos adataik nagyon könnyen elérhetőek. Ezen adatokból kétmintás statisztikai próbákat alkalmaztam, t- illetve f- próbafüggvények kimutatásával, hiszen a férfiak és a nők közötti különbségeket szerettem volna szemléltetni hipotézistesztelésen keresztül. |
|---|