Állami szerepvállalás a vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközei Chile és Magyarország esetében
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állami szerepvállalás átmenet a piacgazdaságba Chile Magyarország összehasonlítás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/29815 |
| Kivonat: | A dolgozatomban Chile és Magyarország gazdasági berendezkedését, intézményrendszerét hasonlítottam össze a szakirodalomban megjelölt szempontok alapján. Vizsgáltam, hogy a kialakult intézményrendszerek milyen hatással vannak a vállalkozásokra, a vállalkozókedvre, milyen kihívásokkal kell szembenézniük és a lehetséges jövőpályájukat. Dolgozatom során Nölke és Vliegentthart kapitalizmus variációiból indultam ki, amely szerint a nemzeti politikai gazdaságok összehasonlíthatók azzal a módszerrel, ahogyan a cégek megoldják a hét szférában felmerülő koordinációs problémákat. Előszöris bemutattam a jelenlegi rendszer történelmi hátterét, a második világháborútól kezdve napjainkig, majd az országok alapvető intézményi hátterét, illetve azok kialakulását, illetve kialakulásának lényegesebb pontjait. A történelmi háttér lényegességét az adta, hogy a két ország eltérő berendezkedésből indult ki, míg Chilében a kilencvenes évek előtt a neoliberális berendezkedés szilárdult meg, addig Magyarországra egy tervutasítás rendszer volt jellemző. Az elemzésem során végig vettem a hét ismérvet, kezdve a koordinációs mechanizmusokkal, ahol elemeztem milyen mértékben nyújtanak az országok segítséget a lakosaik számára és hogyan alakulnak az adóbevételeik a GDP vonatkozásában. A második pontban a beruházások finanszírozásának a formáit néztem meg, abból a szempontból, hogy a külföldi működőtőke beáramlások számára mennyire kedvező feltételeket teremtenek az országok. A következő pont a vállalatirányításról szólt, különös tekintettek a kis- és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepére. A negyedik pontban az ipari kapcsolatokról írtam, elemezve a munkavállalók helyzetét, a szakszervezetek súlyát és összehasonlítottam az országokat a bérezés tekintetében. Az ötödik ismérv az oktatás szempontja volt, beleértve az oktatási finanszírozási formáját, hatékonyságát és különbségeit. Ezután következett az innovációtranszfer, amelyben leírtam, hogy milyen mértékben van jelen a kutatás és fejlesztési tevékenység az országok gazdaságában, az utolsó pontként pedig az országok komparatív előnyeit hasonlítottam össze, kiemelve a versenyképességi helyzetüket a világranglistán. Végezetül felvázoltam a szerintem lehetséges jövőképüket, bemutatva mik azok a területek, amik fejlesztésre szorulnak és mik azok a területek, amiben a két ország hasonlóságot mutat. |
|---|