Az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikája George W. Bush és Barack Obama elnöksége idején, különös tekintettel Irak, Irán és Izrael országaira
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Amerikai Egyesült Államok Barack Obama George W. Bush Irak Irán Izrael Közel-Kelet külpolitika usa |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/35711 |
| Abstract: | Az utóbbi időkben rengeteg egymástól külön zajló, de egymástól nem független konfliktusnak fontos helyszíne a tágabb értelemben vett Közel-Kelet. Gyakorlatilag a mindennapos híradások része, a teljesség igénye nélkül az Izrael-Palesztin konfliktus, a szíriai háború, az iráni atomprogram, korábban az iraki és afganisztáni háború. Egy fontos közös nevező az Egyesült Államok szerepe ezen geopolitikai események során. A 21. század során két amerikai elnök, George W. Bush és Barack Obama is két terminuson át (8-8 év) töltötte be a posztot. Ők ketten nemcsak, hogy ellentétes politikai pártok színeiben lettek Amerika első emberei, de a Közel-Keleten folytatott külpolitikájuk is teljesen ellentétes irányt követett. Míg Bush elnök a neokonzervatív eszme képviseletében az úgynevezett „nemzet építés” stratégiájával avatkozott be a térségbeli országok konfliktusaiba, addig Obama elnök az általa preferált realista politika értelmében ezen beavatkozások leépítését helyezte előtérbe, több-kevesebb sikerrel. Kiemelten három országgal foglalkozom: Irak, Irán és Izrael. Választásom azért esett erre a hármasra, mert megítélésem szerint jól vizsgálhatók a legfontosabb aspektusai az Egyesült Államok szerepvállalásának. Irakban a 2003 óta állandó amerikai fegyveres erők jelenléte, Iránnal szemben a diplomáciai hadviselés gyakorlata, Izraellel pedig a szövetségesi viszony ápolása, illetve egy szövetséges ország konfliktusaiban való részvétel figyelhető meg. Kutatásom során az alábbi hipotézisre kerestem a választ: George W. Bush és Barack Obama elnökségének idején az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalása a Közel-Kelet konfliktusaiban erősítette a térség destabilizációját. A dolgozat során ehhez megvizsgáltam az USA fentebb említett három országgal való kapcsolatának történelmi hátterét 1928 és 2000 között, majd George W. Bush és Barack Obama elnöklése idején, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az úgynevezett Arab Tavasz hatását az aktuálisan regnáló elnökök külpolitikai stratégiájára. Ezt követően az összefoglalásban összegzem a történeti eseményeket, kifejtem saját véleményemet ezekkel kapcsolatban, valamint választ adok a felállított hipotézisre. |
|---|