A mesterséges intelligenciának a tanulók képességeihez igazodó, személyre szabott tanulás-támogatási alkalmazása és várható hatásai az oktatás területén

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Jámborné Kovács Zsuzsanna
Other Authors: Kaderják Gyula
Tőtős Ferenc
Format: Thesis
Kulcsszavak:adatkapcsolat
Android
képfeldolgozás
mesterséges intelligencia
oktatás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/37316

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg37316
005 20210922100654.0
008 210922suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Jámborné Kovács Zsuzsanna 
245 1 2 |a A mesterséges intelligenciának a tanulók képességeihez igazodó, személyre szabott tanulás-támogatási alkalmazása és várható hatásai az oktatás területén  |c Jámborné Kovács Zsuzsanna  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Bevezetés: Kutatásom célja, hogy megismerjem a mesterséges intelligencia történetét, oktatáshoz kötődő aspektusait, a klasszikus és reform pedagógiai módszereket. Témaválasztásom apropója a jelenleg is zajló COVID-19 pandémia, ami miatt a hagyományos tantermi – jelenléti oktatás digitális, illetve távoktatásra kényszerült. Módszerek: Kutatómunkám során célom volt egy Android alkalmazás prototípus fejlesztése, nyílt forráskódok felhasználásával, illetve a TensorFlow használatával. Ezek kidolgozása előtt megismerkedtem az okos eszközzel mérhető élettani folyamatokkal (testbeszéd, mimika, pulzus, tekintet). Felkutattam különböző modelleket, amik a későbbi munkámat segítették, ezek az alábbiak: -         képosztályozás: a szemek felismerésére -         testhelyzet: a szemek pozíciójának meghatározása más tárgyakhoz/testrészekhez képest, térbeli meghatározásukra. Emellett prototípusomban cél volt, hogy képes legyen Bluetooth-on keresztül okos eszközhöz kapcsolódni, ehhez szükségem volt a Bluetooth Low Energy (BLE), valamint a Generic Attribute Profile (GATT) módszerek megismerésére.  Eredmények: A modellek megismerése után képessé váltam a képosztályozás segítségével megismertetni a prototípusomat a szemeimmel. A testhelyzet meghatározásával képes voltam megbecsülni a szemek elhelyezkedését az arcon és ezáltal elértem, hogy megismerje a prototípus, hol találhatóak a szemek, milyen pozícióban vannak. A prototípus emellett képessé vált arra, hogy megkülönböztesse a kamerakép alapján, hogy a szemeim nyitva, vagy csukva vannak-e, ennek valószínűségét egy indikátorral a kijelző tetején kiírattam. A létrehozott felület képessé vált arra, hogy Bluetooth-on keresztül eszközöket keressen és azokkal kapcsolódást létesítsen. Az összekapcsolódásnak köszönhetően így már az alkalmazás használója (pedagógus) élőben követheti a tanuló tekintetét és pulzusának változásait.  Következtetések: A prototípus fejlesztése sikerrel zárult, kitűzött céljaimat elértem, de számos lehetőség mutatkozik a prototípus továbbfejlesztésére, mind funkció – mind kinézet tekintetében. Hosszú távon viszont érdemes vizsgálni az alkalmazás használatának jogi vonatkozásait, várható hatásait az oktatásra, illetve a tanulók személyiségére vonatkozóan. Emellett nem feledhető el, hogy Magyarországon regionális eltérések mutatkoznak az iskolák felszereltsége, a pedagógusok-gyermekek anyagi, infrastrukturális lehetőségei között.  Témavezetők: Kaderják Gyula Attila belső konzulens, Tőtős Ferenc külső konzulens 
695 |a adatkapcsolat 
695 |a Android 
695 |a képfeldolgozás 
695 |a mesterséges intelligencia 
695 |a oktatás 
700 1 |a Kaderják Gyula  |e ths 
700 1 |a Tőtős Ferenc  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37316/1/Szakdolgozat_J%C3%A1mborn%C3%A9_Kov%C3%A1cs_Zsuzsanna.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37316/2/BA_O_J%C3%A1mborn%C3%A9_Kov%C3%A1cs_Zsuzsanna.pdf  |z Dokumentum-elérés