Az USA és a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai kapcsolatai, konfliktusai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Amerikai Egyesült Államok geopolitika kína nemzetközi gazdasági kapcsolatok nemzetközi kereskedelem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37694 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg37694 | ||
| 005 | 20221006085155.0 | ||
| 008 | 210923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Molnár Réka Lea | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az USA és a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai kapcsolatai, konfliktusai |c Molnár Réka Lea |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Alapvetően elmondható, hogy a Kínai és az USA érdekei sok szempontból megegyeznek a különböző világpolitikai, gazdasági kérdésekben. Ilyen például Észak-Korea denukleralizációja vagy a globális klímaváltozás a környezetszennyezés ellen való fellépés. Ezentúl mindkét ország saját magának akarja a világhatalmi szerepet. Mely egy olyan célkitűzés, ami sok szempontból nem teljesíthető, hiszen két teljesen különböző értékrenddel és felfogással rendelkező országról beszélünk. A világpolitika arénájában hosszútávon nem fog megférni két ekkora hatalom békében egymás mellett, előbb-utóbb az egyiknek nyertesként kell kikerülnie a versenyből, ez már jól kirajzolódott az USA- Szovjetunió ellentétnél. Kérdés ugyanakkor, hogy melyik lesz az az ország, amelyik eléri ezt és mégis milyen árat kell ezért fizetnie. Jól látható, hogy a Kínai modell gazdaságilag sokkal magasabb növekedést tud felmutatni, mint az Egyesült Államok. Ugyanakkor ez a növekedés már visszaesőben van, illetve a növekedés jelentős mértékben az amerikai és más országok lakosainak fogyasztásnak volt köszönhető, tehát az ország bevétele nagy mértékben függ az exporttól. Akképp a Kínai piac és a Kínai gazdaság nagyban függ az USA-étól és vica versa. Szakdolgozatomban arra próbáltam rávilágítani, hogy jelenleg a két ország milyen teljesítményt tud felmutatni a versenyben. Illetve, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a hatalmaknak. Ezen túlmenően megvizsgáltam, hogy mi vezetett a konfliktusok ilyen szintű kiéleződéséhez, a kereskedelmi háborút mi váltotta ki. Tulajdonképpen arra próbáltam rámutatni, hogy ezek az ellentétek már jóval korábban már a korai 70-es években megtörtént kapcsolatfelvétel során kirajzolódtak és amelyek az azt követő amerikai elnökségek ideje alatt félrenézett, elhanyagolt pontjai voltak az együttműködésnek. Obama idejére a súlyos mértékű kereskedelmi deficit és Kína regionális terjeszkedési ambíciói egyértelműen kirajzolódtak és a helyzet éles rivalizációvá, majd a Trump időszak alatt nyílt gazdasági háborúvá nőte ki magát. Ami az új amerikai vezetést érinti továbbra sem egyértelmű mi várható Kínával szemben, illetve, kérdéses, hogy engedményekkel és együttműködéssel ténylegesen elkerülhető-e egy összecsapás Kínai és az USA; a kommunista vezetés és a nyugati értékrend között, vagy ezek az intézkedések szimplán csak késleltetik az esetleges összecsapást. Ilyen esetben valószínűleg Kína a nagyobb mértékű növekedése miatt rövid időn belül jobb helyzetben lenne, de az is lehet, hogy a helyzet már odáig fajul, hogy Kínának nem is kell majd legyőznie az USA-t, mert addigra már teljesen átveszi a vezetést Kína, illetve olyan szinten bebiztosítja magát az61 Afrikában való piaci és stratégiai terjeszkedésével, hogy az USA-nak nem lenne lehetősége legyőzni Kínát. Az biztos, hogy az itt kiéleződésben lévő harc nemcsak gazdasági harc, de ideológiai is: kényszermunka, diktatúra, Ujgurok koncentrációs táborokba helyezése, folyamatos megfigyelés VS. demokratikus értékrendek, szabad világ...stb Így felmerül a kérdés miért változna Kína hódító, világuralomra törni akaró magatartása. Illetve megoldást jelenthet-e a dolgok egyezmények alapján történő megoldása, ha a mai napig nem sikerült a Kínaiakkal például csak a szerzői jogvédelem kérdésében érdemi előrelépést tenni. Elég lesz-e a „soft power” használata egy ilyen országgal, játékossal szemben vagy elkerülhetetlen a „hard power” bevetése. | |
| 695 | |a Amerikai Egyesült Államok | ||
| 695 | |a geopolitika | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a nemzetközi gazdasági kapcsolatok | ||
| 695 | |a nemzetközi kereskedelem | ||
| 700 | 1 | |a Moldicz Dr. István Csaba |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szilágyi Dr. Judit Beáta |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37694/1/Moln%C3%A1r%20R%C3%A9ka%20Lea-%20Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |