Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | defined foglalkoztatói nyugdíj nyugdíjalapok US GAAP |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37861 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg37861 | ||
005 | 20211105130116.0 | ||
008 | 211105suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Szollár Gergely | |
245 | 1 | 0 | |a Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása |c Szollár Gergely |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a Szakdolgozatom a munkáltatók által kínálható foglalkoztatói nyugdíjprogramok területével foglalkozik, azon belül pedig a befizetéssel-, valamint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereket veszi górcső alá. Választásomat, illetve témám aktualitását elsősorban az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek egyre baljósabb jövőképe magyarázza, mely helyzet arra késztet, hogy megvizsgáljam, hogy a foglalkoztatói nyugdíjprogramok közül vajon melyiké lehet a jövő egy olyan világot feltételezve, ahol a társadalombiztosítási rendszerek vagy teljesen eltűnnek, vagy csak minimális társadalmi szerepvállalás mellett lesznek képesek tovább működni. A dolgozat ezen kérdésének megválaszolásához számvitel mesterdolgozat révén, a vizsgált programok összehasonlítását a rendszerszintű ismertetésen túl, elsősorban a számvitel szemüvegén keresztül végzem. E témakör feldolgozásához, illetve annak szűkítéseképpen az Amerikai Egyesült Államok vonatkozó nyugdíjrendszerét, továbbá egy Magyarországon is jelenlévő amerikai multinacionális cég által kínált programokat vizsgálom. Ennek megfelelően a releváns számviteli követelményrendszer ismertetése elsősorban a US GAAP előírásain keresztül történik. A vizsgált nyugdíjprogramok rendszerszintű bemutatásából kiderül, hogy míg a befizetéssel meghatározott rendszerek esetében a munkáltatónak a munkavállaló megtakarításait kiegészítő hozzájárulásán van a hangsúly, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programoknál a munkáltató a munkavállaló szolgálataiért cserében, a nyugdíjas évek folyamán biztosított juttatások értékére tesz ígéretet. Míg előbbi egy egyszerűen kiszámítható, a jelenben történő kifizetést jelent, utóbbi egy jövőben esedékes pénzügyi teljesítést és ennek megfelelően egy igen bonyolult biztosításmatematikai szaktudást igénylő kalkulációt feltételez. Lényeges különbség, hogy míg a befizetéssel meghatározott programok esetében a munkáltató kötelezettsége a cég által meghatározott hozzájárulás összegére, illetve annak nyugdíjalapba történő befizetésére terjed ki, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereknél a helyzet ennél jóval összetettebb. Ebben az esetben a munkáltató teljes és folyamatos felelősséget vállal arra, hogy az aktuáriusok által meghatározott jövőbeni kötelezettség jelenértékére céltartalékot képez, és hogy a munkavállalókkal szembeni kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközökről mindaddig gondoskodik, ameddig a munkavállalókkal történő teljes elszámolás meg nem történik. Következésképpen elmondható, hogy a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programok esetében a munkáltatónak jóval nagyobb költségekkel és kötelezettséggel kell számolnia, mint azon cégeknek, akik a befizetéssel meghatározott rendszereket kínálják. A számviteli követelményrendszert vizsgálva szintén egyértelmű, hogy a befizetéssel meghatározott programok számviteli elszámolása jóval egyszerűbb, mint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereké. Míg előbbi esetében a korábban említett munkáltatói hozzájárulás azonnal költségként számolandó el, addig utóbbi esetében a számviteli szakembereknek ismerniük kell többek között a céltartalék képzésre, az egyéb átfogó eredményre, a halasztott adóra, továbbá a nyugdíjprogramokra ható olyan speciális eseményekre vonatkozó számviteli követelményeket is, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy a beszámolóban e nyugdíjprogramok számai helyesen, illetve a US GAAP vonatkozó előírásainak megfelelően szerepeljenek. A szakdolgozat zárásaképpen, több interjú keretében betekintést nyerünk a biztosításmatematika azon mélységeibe, mellyel a számviteli szakembereknek is tisztában kell lenniük annak érdekében, hogy az aktuáriusoktól kapott adatokat ne csak szimplán elfogadják, de képesek legyenek az azokban rejlő esetleges nagyobb hibák kiszűrésére egyaránt. A biztosításmatematika ilyen szintű feldolgozása a két program összevetésekor nélkülözhetetlen, hiszen ezen terület is hozzájárul a vizsgált jövőkép kialakításához. Összefoglalásképpen akár a rendszerszintű, akár a számvitelszintű összehasonlítást vizsgáljuk, véleményem szerint kevés az esélye annak, hogy az állami társadalombiztosítási rendszerek kiegészítéseként, vagy akár azok teljeskörű felváltásaként a jövőben a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott nyugdíjprogramok lehetnek a dominánsak. Ez elsősorban az ilyen rendszerek egyre növekvő költség- és kötelezettségigényével magyarázható, továbbá a vonatkozó igen összetett számviteli követelményrendszerrel. | |
695 | |a defined | ||
695 | |a foglalkoztatói | ||
695 | |a nyugdíj | ||
695 | |a nyugdíjalapok | ||
695 | |a US GAAP | ||
700 | 1 | |a Madarasiné dr. Szirmai Andrea |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37861/1/Szoll%C3%A1r%20Gergely%20%28PM8KAL%29%20-%20Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37861/2/Szoll%C3%A1r%20Gergely%20%28PM8KAL%29%20-%20%C3%96sszefoglal%C3%B3.pdf |z Dokumentum-elérés |