Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szollár Gergely
További közreműködők: Madarasiné dr. Szirmai Andrea
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:defined
foglalkoztatói
nyugdíj
nyugdíjalapok
US GAAP
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/37861

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg37861
005 20211105130116.0
008 211105suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Szollár Gergely 
245 1 0 |a Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása  |c Szollár Gergely  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom a munkáltatók által kínálható foglalkoztatói nyugdíjprogramok területével foglalkozik, azon belül pedig a befizetéssel-, valamint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereket veszi górcső alá. Választásomat, illetve témám aktualitását elsősorban az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek egyre baljósabb jövőképe magyarázza, mely helyzet arra késztet, hogy megvizsgáljam, hogy a foglalkoztatói nyugdíjprogramok közül vajon melyiké lehet a jövő egy olyan világot feltételezve, ahol a társadalombiztosítási rendszerek vagy teljesen eltűnnek, vagy csak minimális társadalmi szerepvállalás mellett lesznek képesek tovább működni. A dolgozat ezen kérdésének megválaszolásához számvitel mesterdolgozat révén, a vizsgált programok összehasonlítását a rendszerszintű ismertetésen túl, elsősorban a számvitel szemüvegén keresztül végzem. E témakör feldolgozásához, illetve annak szűkítéseképpen az Amerikai Egyesült Államok vonatkozó nyugdíjrendszerét, továbbá egy Magyarországon is jelenlévő amerikai multinacionális cég által kínált programokat vizsgálom. Ennek megfelelően a releváns számviteli követelményrendszer ismertetése elsősorban a US GAAP előírásain keresztül történik. A vizsgált nyugdíjprogramok rendszerszintű bemutatásából kiderül, hogy míg a befizetéssel meghatározott rendszerek esetében a munkáltatónak a munkavállaló megtakarításait kiegészítő hozzájárulásán van a hangsúly, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programoknál a munkáltató a munkavállaló szolgálataiért cserében, a nyugdíjas évek folyamán biztosított juttatások értékére tesz ígéretet. Míg előbbi egy egyszerűen kiszámítható, a jelenben történő kifizetést jelent, utóbbi egy jövőben esedékes pénzügyi teljesítést és ennek megfelelően egy igen bonyolult biztosításmatematikai szaktudást igénylő kalkulációt feltételez. Lényeges különbség, hogy míg a befizetéssel meghatározott programok esetében a munkáltató kötelezettsége a cég által meghatározott hozzájárulás összegére, illetve annak nyugdíjalapba történő befizetésére terjed ki, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereknél a helyzet ennél jóval összetettebb. Ebben az esetben a munkáltató teljes és folyamatos felelősséget vállal arra, hogy az aktuáriusok által meghatározott jövőbeni kötelezettség jelenértékére céltartalékot képez, és hogy a munkavállalókkal szembeni kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközökről mindaddig gondoskodik, ameddig a munkavállalókkal történő teljes elszámolás meg nem történik. Következésképpen elmondható, hogy a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programok esetében a munkáltatónak jóval nagyobb költségekkel és kötelezettséggel kell számolnia, mint azon cégeknek, akik a befizetéssel meghatározott rendszereket kínálják. A számviteli követelményrendszert vizsgálva szintén egyértelmű, hogy a befizetéssel meghatározott programok számviteli elszámolása jóval egyszerűbb, mint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereké. Míg előbbi esetében a korábban említett munkáltatói hozzájárulás azonnal költségként számolandó el, addig utóbbi esetében a számviteli szakembereknek ismerniük kell többek között a céltartalék képzésre, az egyéb átfogó eredményre, a halasztott adóra, továbbá a nyugdíjprogramokra ható olyan speciális eseményekre vonatkozó számviteli követelményeket is, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy a beszámolóban e nyugdíjprogramok számai helyesen, illetve a US GAAP vonatkozó előírásainak megfelelően szerepeljenek. A szakdolgozat zárásaképpen, több interjú keretében betekintést nyerünk a biztosításmatematika azon mélységeibe, mellyel a számviteli szakembereknek is tisztában kell lenniük annak érdekében, hogy az aktuáriusoktól kapott adatokat ne csak szimplán elfogadják, de képesek legyenek az azokban rejlő esetleges nagyobb hibák kiszűrésére egyaránt. A biztosításmatematika ilyen szintű feldolgozása a két program összevetésekor nélkülözhetetlen, hiszen ezen terület is hozzájárul a vizsgált jövőkép kialakításához. Összefoglalásképpen akár a rendszerszintű, akár a számvitelszintű összehasonlítást vizsgáljuk, véleményem szerint kevés az esélye annak, hogy az állami társadalombiztosítási rendszerek kiegészítéseként, vagy akár azok teljeskörű felváltásaként a jövőben a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott nyugdíjprogramok lehetnek a dominánsak. Ez elsősorban az ilyen rendszerek egyre növekvő költség- és kötelezettségigényével magyarázható, továbbá a vonatkozó igen összetett számviteli követelményrendszerrel. 
695 |a defined 
695 |a foglalkoztatói 
695 |a nyugdíj 
695 |a nyugdíjalapok 
695 |a US GAAP 
700 1 |a Madarasiné dr. Szirmai Andrea  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37861/1/Szoll%C3%A1r%20Gergely%20%28PM8KAL%29%20-%20Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/37861/2/Szoll%C3%A1r%20Gergely%20%28PM8KAL%29%20-%20%C3%96sszefoglal%C3%B3.pdf  |z Dokumentum-elérés