A magyar e-lance szabadúszók motivációi és kihívásai
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | e-lance egyéni vállalkozás - egyéni vállalkozó kihívás(ok) motiváció statisztika szabadúszó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/37908 |
| Kivonat: | A MAGYAR E-LANCE SZABADÚSZÓK MOTIVÁCIÓI ÉS KIHÍVÁSAI Vajky Gergő László Levelező Vállalkozásfejlesztés mesterszak Összefoglaló A szakdolgozat a magyar e-lancerek helyzetének áttekintésével, illetve a motivációik, kihívásainak feltárásával foglalkozik. Ennek érdekében összegyűjtöttem a releváns fogalmakat és szakirodalomkutatás alapján igyekztem a megfelelő definíciókat is megtalálni. Már itt látható volt, hogy nincsenek egységesen elfogadott meghatározások, amelyek a következő fejezetben a szabadúszókról szóló statisztikai elemzéseket is megnehezítették. A kimutatások alapján látható, hogy a technológiák fejlődésének is köszönhetően nemzetközi szinten folyamatosan növekszik, hazánkban pedig a kedvező jogi és adózási (KATA, egyéni vállalkozás) környezet lehetővé teszi a nagyságrendileg 100.000 szabadúszó törvényes keretek közötti munkavégzését. A szakirodalmak alapján a keresleti oldalt is megvizsgálva látható, hogy a KKV-k a költségcsökkentés mellett egyéb előnyökre is szert tehetnek szabadúszók alkalmazásával. A hullámzó kapacitást igénylő projektek, szezonális feladatok vagy esetleg új üzletág indítására külső szaktudásként bevont szabadúszók egy pragmatikus megoldást jelentenek, mellyel a vállalkozások hatékonysága növelhető. A szakirodalomkutatás során a dolgozat fő kérdéseire, a motivációs tényezők és kihívások feltérképezésére fektettem hangsúlyt ezután. A motivációs tényezőket három fő csoportba soroltam. Az anyagi előnyök lehetősége: a kutatások és egyszerű számítások alapján a szabadúszók az alkalmazotti fizetésekhez képest akár két-háromszoros bevételre tehetnek szert. Autonómia, amely alatt a teljes folyamat kontrollja, a saját maga főnöke, és a saját márka, vállalkozás témák kerültek kifejtésre. A hely- és időbeli rugalmasság, pedig lehetővé teszi a saját produktív munkakörnyezet kialakítását, valamint az egészséges munka-magánélet egyensúly fenntartását. Ezek mellett néhány publikációban ezekbe nem sorolható tényezőkre is kitértek, mint például az önfejlesztés. A kihívásokat tekintve szintén sikerült kategóriákat felállítani. A vizsgált tanulmányok alapján a legnagyobb kihívást a rendszertelen bevétel jelenti, amely az ügyfelek megszerzése, projektek tervezése, valamint a nem, vagy késve fizetés okozhat. A második kategóriába kerültek azok a kihívások, amelyek alkalmazottként nem feltétlen jelennek meg, szabadúszók esetében viszont annál inkább. Ilyen például a fizetett- és betegszabadság hiánya, a nagyon alacsony nyugdíj, hitelfelvétel kedvezőtlen feltételei. A harmadik csoportba az egészséges munka-magánélet egyensúly kialakítása és fenntartása került, amely kissé ellentétben áll a motivációs tényezővel. Szabadúszóként ugyan a lehetőség megvan rá, de a gyakorlatban kifejezetten nehéz megvalósítani az éjszakába nyúló és hétvégi munkavégzés miatt. Utolsóként pedig az egyszemélyes vállalkozásból adódó terhek jelentenek kihívást a szabadúszóknak. Mivel egyedül dolgoznak szabadúszóként, így a könyvelés, a pénzügy, az ügyfélszerzés és kapcsolattartás is a szabadúszókra hárul, ráadásul az egyedüli munkavégzés sokszor demotiváló lehet. A szakirodalomkutatást tizenegy szabadúszóval végzett félig strukturált interjúkkal egészítettem ki, melynek eredményei a dolgozat második felében kerülnek bemutatásra. A kérdésekkel igyekeztem megismerni a szabadúszók hátterét, céljait, valamint alátámasztani, pontosítani és kiegészíteni a szakirodalomkutatásban megismert motivációs tényezőket és kihívásokat. A szabadúszókat tekintve kettőt kivéve diplomával rendelkeznek, van alkalmazotti tapasztalatuk és alapvetően nem vállalkozói családból származnak. A céljaik között leginkább a főállású vagy hibrid szabadúszás szerepel, de azt is elmondták, hogy bizonyos feltételek mellett visszamennének alkalmazottnak. A motivációs tényezőknél a dolgozat első felében megismertek főképp abban térnek el, hogy az anyagi előnyök csupán egy bizonyos szintig motiválóak, azaz, ha megkeresnek a megélhetési minimumon felül egy kisebb összeget, amellyel a megtakarításaikat növelik, onnantól már csak bónuszként élik meg a többletbevételeket. A megkérdezett szabadúszóknak az autonómia és az idő- és helybeli rugalmasság sokkal motiválóbbak, összességében a magas szabadságfok jelent szignifikáns pozitív befolyást az életükben. A szabadúszás negatívumainál a félelmek megfogalmazása után a kihívásokra tértünk ki, amelyből megismerhettük, hogy a rendszertelen bevétel inkább a kezdő szabadúszókat állítja próbatétel elé, később pedig főleg az egészséges munka-magánélet fenntartása jelent igazán kihívást. A publikációkban nem jelent meg, viszont a megkérdezett alanyoknak a kommunikáció, mind az ügyféllel, mind a családdal, barátokkal, folyamatos problémaként jelentkezik, valamint kitértek a megfelelő szerződés hiányára is, amelyet szintén maguknak kell összeállítani és általában a saját káron tanultakból folyamatosan finomhangolni. A dolgozattal szeretném segíteni a tudományos alapú kutatásokat ezen a területen, ugyanis még aránylag kevés született, viszont a szabadúszó piac dinamikus növekedése véleményem szerint ezt igényelné, hogy proaktív lépéseket lehessen tenni. |
|---|