A személyi jövedelemadó változása és hatása a munkaerőpiacra az 1990-es évektől napjainkig

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szabó Szende
További közreműködők: Kovácsné Dr. Sipos Dr. Ágnes
Pacsirta Tibor
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adóalap-kedvezmény
adózás
jövedelemadó
magánszemélyek jövedelemadója
SZJA
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/38042

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg38042
005 20211105130625.0
008 211105suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Szabó Szende 
245 1 2 |a A személyi jövedelemadó változása és hatása a munkaerőpiacra az 1990-es évektől napjainkig  |c Szabó Szende  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom bekezdéseiben végig haladtam a legfontosabb fogalmakon és részletesen bemutattam az adóreformokat is, melyek betekintést engedtek a jelenleg hatályos személyi jövedelemadó rendszerének kialakulásába. A dolgozat következő részében végig haladtam az személyi jövedelemadó törvény (későbbiekben: Szja. tv.) módosításain, részletesen bemutatva a szinte évről évre változó és fejlődő progresszív adótáblákat és ezek mentén azt is megfigyeltem, hogyan is fejlődött ki a mai egykulcsos adórendszer. Azt is megfigyelhettem, hogy a törvényhozók a progresszív adózás idejében, hogyan tanultak a hibáikból egy-egy rosszabbul sikerült adózási folyamat bevezetése után, hiszen párhuzamot lehetett vonni a költségvetés alakulásával és a progresszív adótáblák kialakításával. Ezeket a folyamatokat egészen 1990 környékétől végig követhettem az egyes Szja. tv. módosításokon keresztül egészen a jelenleg 2021-ben is hatályos és kiforrott Szja. tv.-ig. Ezen időszakokban jelentős figyelmet fordítottam a családi kedvezmény változásaira, amelynek nagyon sok formája létezett az 1990-es évektől napjainkig. Adókedvezményként kezdte életét, majd adóalap kedvezményként folytatta, utána ismét adókedvezménnyé alakították pár évig és végül a mai napig is adóalapot csökkentő kedvezményként beszélhetünk róla. 2014 óta a családi kedvezmény fel nem használt részét járulékkedvezményként lehet érvényesíteni, így nem veszik el egyes esetekben annyi kedvezmény, mint a 2010-es évek környékén, ezzel is tovább segítve a sokgyermekes családokat. Miután kellőképpen kielemeztem a kedvezményeket és az adómérték változását egy átlagos családmodellben szemléltettem egy-egy évet kiragadva a személyi jövedelemadózásukat az akkori családi pótlékok összegeinek figyelembevételével kiegészítve és megállapítottam, hogy egyes években milyen különbségeket véltem felfedezni a jelenleg hatályos szabályozásokkal, illetve a vizsgált évek között is vontam konklúziókat. A példákon keresztüli szemléltetést követően tettem egy kitérőt az egykulcsos adórendszer felépítésének megismerésére és a gazdaságra tett hatásának vizsgálatára. A magyar adórendszer kellő kielemzése után áteveztem nemzetközi vizekre is, ahol az EU országai közül kiragadva hármat, vizsgáltam meg azok személyi jövedelemadó rendszereit. Mindhárom ország tekintetében megvizsgáltam az adómértékeket, a levonható költségeket, esetleges csökkentő tételeket és természetesen a családokat érintő kedvezményekről is tájékozódtam, összehasonlításokat téve a Magyarországon érvényes szabályozásokkal. Az EU néhány országának adózásának ismertetése után sokat kutattam a magyarországi személyi jövedelemadó változásának hatásai után a munkaerőpiacra, hiszen biztos voltam benne, hogy ennyi változtatás után valamilyen szinten ki kellett hasson a munkaerőpiacon éppen állást kereső pályakezdő fiatalokra, vagy az éppen munka nélkül keresgélő személyekre. Ezeken felül a munkáltatókat célzó foglalkoztatás ösztönző kedvezmények is hatással voltak a foglalkoztatottságra és a munkanélküliség csökkentésére, mely kérdések megválaszolására Svraka András és szerzőtársainak tanulmánya nagyban a segítségemre volt. Majd végezetül eljutottam a kutatásom kielemzéséhez, melyhez egy kérdőívet készítettem és megpróbáltam csak a célcsoportomon belül megosztani és kitöltéseket gyűjteni. Sajnos nem sikerült egy nagymintára elegendő kitöltésszámot elérni, de az elemzésem így is egy értékelhető eredményt ért el, melyekre a szakdolgozatomban javaslatokat is tettem. 
695 |a adóalap-kedvezmény 
695 |a adózás 
695 |a jövedelemadó 
695 |a magánszemélyek jövedelemadója 
695 |a SZJA 
700 1 |a Kovácsné Dr. Sipos Dr. Ágnes  |e ths 
700 1 |a Pacsirta Tibor  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38042/1/Szakdolgozat_Szab%C3%B3%20Szende_DTJNRH_v%C3%A9gleges.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/38042/2/BA_O_szab%C3%B3_szende.pdf  |z Dokumentum-elérés