A költségtervezés rendszere és módszerei egy közfeladatot ellátó intézmény esetén
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | költségelemzés költségtervezés költségvetés költségvetési intézmény közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány Semmelweis Egyetem |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/38908 |
| Kivonat: | A Semmelweis Egyetem munkavállalójaként végzett munkám során részletesen megtapasztalhattam a költségvetési szervként való működés feltételeit, a vonatkozó jogszabályokat és az azok okozta kötöttségeket, mely alatt értem a bürokratikus működési formára jellemző (már-már) túlszabályozottság okozta lassabb tervezési és ügyintézési folyamatokat, digitalizációs fejlődés lehetőségének elvetését, továbbá a bürokrácia jellegzetes előnyeit és hátrányait. Az Egyetem 2021. augusztus 1-jén modellt váltott, mely szerint a továbbiakban közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként működik tovább. Elmondhatjuk tehát, hogy a közszféra zártnak mondható területéről áttért a versenyszféra területére. A modellváltással természetesen az Egyetemre vonatkozó jogszabályi háttér is módosult, mellyel a működés feltételei is megváltoztak. Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy bemutassam a változás előnyeit, hátrányait, jövőbeni lehetőségeit, a vonatkozó szakirodalmat mélyrehatóan elemezve. Elsősorban az elméleti háttér kifejtésekor igyekeztem határvonalat húzni a controlling tevékenység és az egészség-gazdaságtan kutatási területe között, tisztázni az egészség, mint speciális közjószág, valamint az egészségügyi controlling viszonyát. Mindezt a vonatkozásban, hogy miként vonható párhuzam a vállalkozói szféra és a közszféra controllingtevékenysége között. Ezután került bemutatásra a vizsgálat alanyául szolgáló Semmelweis Egyetem tevékenységének kifejtése. Az elméleti alapvetéseket követően az Egyetem, mint költségvetési szerv és mint közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány költségtervezési rendszereit és metodikáját helyeztem a differenciavizsgálat középpontjába. Az elemzés során kifejtettem, hogy miként kerül előkészítésre a költségek tervezésének folyamata, hogyan történik az információgyűjtés, az adatszolgáltatásokat követően milyen módon történik maguknak a költségeknek a megtervezése, valamint, hogy a megtervezett éves költségkeretek végrehajtásának koordinációja, majd ellenőrzése hogyan valósul meg az intézmény szerveinek tekintetében. A kutatásban megjelenő belsős tapasztalat rávilágított arra, hogy mind a költségek, mind pedig a bevételek tervezésénél elengedhetetlen a korábbi évek gyakorlati tapasztalatainak részletekbe menő alkalmazása, a több csatornán történő visszacsatolások rendszerének alkalmazása. Kiemelve azt a tényt, hogy az egészségügyi szolgáltatás során – különösen a pandémia alatt kialakult helyzetre való tekintettel – elengedhetetlen a gazdálkodásért felelős szervezeti egységek és az orvosszakma képviselőinek összehangolt munkája. Ehhez nélkülözhetetlen azonban a kommunikációs rendszerek és módszerek, a számviteli és informatikai rendszerek fejlesztése, a hagyományos, bürokratikus működési elvek felülírása. Ezen részcélok elérése által valósulhat meg a tudatos költségtervezés, a hatékony költségelemzés és költségellenőrzés. |
|---|