Az MNB monetáris politikája és tevékenysége a koronavírus-válságban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | infláció koronavírus koronavírus-járvány (COVID-19) Magyar Nemzeti Bank monetáris politika válságkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39087 |
| Kivonat: | A szakdolgozatomban a koronavírus-válsággal kapcsolatos legfontosabb jegybanki döntéseket vizsgáltam meg. A rövid bevezető fejezetben a monetáris politika céljairól és szerepéről olvashatunk. A világ jegybankjainak lépései nagyon hasonló mintát mutattak, és négy fő csoportba voltak oszthatóak: az alapkamat csökkentése és iránymutatás, eszközvásárlások, likviditás biztosítása és hitelezés segítése, valamint a szabályozások enyhítése. Ezeken belül a jegybankok a lehetőségeikhez mérten igyekezték kezelni a válságot, már az első hónapoktól. Az MNB gyors és határozott lépéseket tett, elsősorban a likviditás segítése céljából, valamint a rövid és hosszú hozamokra ható eszközök bevezetésével. Ezek segítették a bankszektort, támogatták a hitelezés fenntartását és a monetáris transzmissziót, ezzel elősegítve a gazdaság élénkítését. Ezen kívül 50 pontos javaslatcsomagot állítottak össze, kezdeményezték a hitelmoratóriumot, kezelték a devizatartalékot és swapeszközöket is bevetettek. Az eszközvásárlások régiós viszonylatban magasak voltak GDP-arányosan, és más ütemezéssel valósította meg az MNB azokat, hasonlóan a lengyel jegybankhoz. Az MNB előnyben részesítette a hosszabb, 10+ éves lejáratú államkötvényeket, de a régiós jegybankoktól eltérően vállalati kötvényeket is vásárolt. A jegybanki mérleg tekintetében az MNB kedvező helyzetből várhatta a válságot, hiszen a megelőző években csökkenteni tudta a mérlegfőösszegét, ami jelentős bővítésre nyújtott lehetőséget, ami régiós viszonylatban szintén kiemelkedő volt, még ha a nagy jegybankok lehetőségeitől el is maradt az arányokat nézve. Az infláció kezelése jelenleg a legfontosabb, törvényi kötelezettsége a jegybanknak. Az Eu-s átlagnál magasabb magyar infláció végigkísérte a válság időszakát, amely a figyelmeztető kiugrások után 2021 tavaszára olyan mértékű lett, hogy a jegybank kamatemelési ciklust kezdett. A kezdetben óvatos emelések után az egyhetes betéti eszköz alapkamattól való elválasztása egy új irányvonalat, határozottabb szigorítást mutathat, amennyiben az eszközvásárlási programok is befejeződnek. Az MNB eközben Zöld programot is indított, amelynek célja, hogy a fenntartható környezet és a gazdaság hatásait vizsgálja, és megoldásokat találjon a problémákra. A szakdolgozatom a fenti témák bővebb kifejtését tartalmazza. |
|---|