A globális ellátási lánc alakulása a COVID-19 hatására
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 21. század ellátási lánc - ellátó hálózat koronavírus-járvány (COVID-19) logisztika szállítás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/39098 |
| Abstract: | A szakdolgozatom témája az ellátási lánc alakulását vizslatja. A kialakulása visszavezethető a globalizáció kialakulására. Évszázadokkal ezelőtt alakultak már ki kisebb kereskedelmi láncok, amik a fejlődéssel egyetemben alakultak ki a mai színvonalra. Ezek a folyamatok évről-évre fejlődnek a modern technológiák segítségével. A közel múltban több válság helyzet is fellépett a gazdaság kárára. A COVID-19 járvány sem volt kivétel ez alól. A járvány fékezése érdekében az országok határzárakat, kijárási korlátozásokat léptettek életbe. Ezek az intézkedések az áruk minden napos szállítását nehezítették, a gyárak anyaghiány miatt leálltak és a vendéglátók szolgáltatásai szüneteltek. A korlátozások tehát legjobban a gyárakat és a szállításban értintett vállalkozásokat sújtotta. A koronavírus következtében a cégeket óriási akadályok elé álltak. Számos vállalatok külön féle stratégiák kidolgozásával és azok végrehajtásával voltak képesek túlélni. A kockázatok kezelések módszereit két csoportra tudjuk bontani. Az első a proaktív politika, ami arra összpontosít, hogy a kockázati tények valószínűségét csökkentse. Ezek a stratégiák redukálni képesek a minőségi és hosszú átfutási idő alatt felmerülő működés veszélyeit/akadályai kockázat valószínűségét azelőtt, hogy ezek be is következnének. A másik a reaktív politika, ami a kockázatok következményét próbálja enyhíteni. Ezeket a stratégiákat a nem várt környezeti hatásokra alkalmazzák: például a terrortámadás, vulkánkitörés vagy egy járvány, mint a COVID-19 is. Egy az egyben a reaktív és a proaktív politika feladata a károk minimalizálása és helyreállítani a normális működést és a munkamenetet. A közeljövőben az ellátási lánc alakulása a negatív hatások ellenére is fejlődni képes. A modernizálás mindenki érdeke, hiszen szervesen változik általa a mi életünk is. A közeljövőben népszerű lesz a teljes digitalizálás és különböző új logisztikai trendek. A digitális technológiákkal sokkal hatékonyabban tudják kezelni a válság helyzeteket, és könnyebben tudják kezelni a folyamatok kézben tartását. A járvány által kialakult helyzet tekintetében a cégek a teljes digitalizálásra, a folyamatok automatizálásra és az ügyfelek önkiszolgáló rendszereire összpontosítanak. A pandémia előtt már elkezdték ezeket a folyamatoknak a modernizálását. Egyre többen alkalmazzák a vállalatoknál az ikertechnológiát és a Cloud másnéven felhőtechnológiát. Mára már több helyen van jelen a mesterséges intelligencia. Például: gyárakban és a logisztikában a fejlettebbnél fejlettebb robotok, a szállítmányozásban a szállításirányítási rendszerek. A sok változás hatására a vezető szervezetek, tanultak a válság okozta nehézségekből és képesek gyorsan helyreállítani a zavarokat és megóvni az ellátási lánc folytonos működését. Növekednek a befektetések a digitális ellátási lánc technológiában. 2022-re a prioritások változnak az üzleti életben. Megnő az igény a modern technológiára az ellátási láncban A kutatásomban különböző cégek különböző tisztségek munkavállalóit kérdeztem. Kíváncsi voltam arra, hogy miként élték meg ezt a járványhelyzetet, miben változott bevételük és forgalmuk, milyen intézkedéseket igényelt a változás szele. A koronavírus hatásait a különböző cégek teljesen másképp élték meg. A legjobban helyt állt és még előnyére is fordult ez a krízis helyzet az informatikában szakos cégek. Feléjük megnőtt az érdeklődés. Pénzügyi forgalmuk szintén nőtt. A további cégek megkérdezettek 95%-a negatívan élte meg a járvány helyzet korlátozásait. Az elemzések során kiderül a cégek közül a szolgáltató szektorban lévőknek lett leginkább vegyes eredménye, a munkaerő kapacitást hol növelték, hol csökkentették. Az intézkedések közül a legtöbben az otthoni munkavégzés bevezetése vezették be vállalkozásuknál. Az válaszadók 80%-a meg is tartotta az irodai intézkedéseket. Többen át is álltak a hibrid munkavégzésre. Voltak olyanok akik, hibernálták vagy csőd bement vállalkozásuk. A szállítmányozásban foglalkozók jártak a legrosszabbul. Náluk nagymértékű volt a bevételveszteség. A határzárások teljesen ellehetetlenítették őket, és mivel nem tudták behozni az árukat, ezért a gyárak is leálltak. |
|---|