Az összeesküvés-elméletek közösségformáló ereje
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | dezinformáció konspirációk kvantitatív módszerek összeesküvés-elméletek pszichológia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40124 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom célja, hogy átfogó képet mutasson az összeesküvés-elméletek eredetéről és hátteréről. Bemutatom, hogy milyen pszichológiai tényezők játszanak szerepet az összeesküvés-elméletek létrejöttében, ismertetem, hogy mi a különbség a konspirációk és az dezinformáció között és hogyan tud ez utóbbi politikai eszközzé válni.Tekintve, hogy az összeesküvés-elméletek terjedésének fő platformja és forrásai a közösségi média egyes oldalai lettek, kvantitatív kutatásomat a 18-29 éves korosztályra fókuszáltam, akik gyakorlottan használják a közösségi média felületeit. Kíváncsi voltam, hogy ez a korosztály mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Kutatásomból az is kiderül, hogy a 18-29 éves korosztály nem hisz abban, hogy a klímaváltozás nem egy létező probléma, nem hisznek a populista konspirációs elméletekben, miszerint az Európai Unió a tagországok szuverenitásának eltüntetésén munkálkodik. Ellenben úgy vélik, hogy nagy valószínűséggel léteznek olyan csoportok, akik a társadalmi és gazdasági eseményeket úgy manipulálják, hogy azok számukra kedvezően alakuljanak. |
|---|