Az összeesküvés-elméletek közösségformáló ereje

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Hegedűs Angéla
További közreműködők: Keszei Barbara
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:dezinformáció
konspirációk
kvantitatív módszerek
összeesküvés-elméletek
pszichológia
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/40124
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozatom célja, hogy átfogó képet mutasson az összeesküvés-elméletek eredetéről és hátteréről. Bemutatom, hogy milyen pszichológiai tényezők játszanak szerepet az összeesküvés-elméletek létrejöttében, ismertetem, hogy mi a különbség a konspirációk és az dezinformáció között és hogyan tud ez utóbbi politikai eszközzé válni.Tekintve, hogy az összeesküvés-elméletek terjedésének fő platformja és forrásai a közösségi média egyes oldalai lettek, kvantitatív kutatásomat a 18-29 éves korosztályra fókuszáltam, akik gyakorlottan használják a közösségi média felületeit. Kíváncsi voltam, hogy ez a korosztály mennyire fogékony az összeesküvés-elméletekre. Kutatásomból  az is kiderül, hogy a 18-29 éves korosztály nem hisz abban, hogy a klímaváltozás nem egy létező probléma, nem hisznek a populista konspirációs elméletekben, miszerint az Európai Unió a tagországok szuverenitásának eltüntetésén munkálkodik. Ellenben úgy vélik, hogy nagy valószínűséggel léteznek olyan csoportok, akik a társadalmi és gazdasági eseményeket úgy manipulálják, hogy azok számukra kedvezően alakuljanak.