Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Vörös Julianna Mária
További közreműködők: Adorján Csilla
Kulcsszavak:ábrák
államháztartás
jegybank
kockázatkezelés
közbeszerzés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876

MARC

LEADER 00000nnm a2200000 i 4500
001 dolg40876
005 20221003084326.0
008 221003suuuu hu o 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Vörös Julianna Mária 
245 1 3 |a Az államháztartás és a jegybank, a monetáris intézményrendszer kapcsolata  |c Vörös Julianna Mária  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A jegybank szerepe a 2007-2008-as gazdasági válság után megváltozott, ez egyaránt értendő a MNB gazdaságban betöltött funkciójára, annak nemzetközi és regionális szintjén. A két fő gazdaságpolitikai ág közötti együttműködés hazánkban a 2010 után bekövetkezett fiskális, valamint a 2013 után lehetővé vált monetáris politikai fordulatnak köszönhetően vált elérhetővé, de az egyes gazdaságpolitikai ágak közötti összhang a 2010-től fennálló, új gazdaságpolitikai értékrend miatt szükséges is volt. Ez a változás egyúttal arra is rámutat, hogy a válság után új súlypontok alakultak ki közgazdasági gondolkodás főáramában. Hasonlóképp érinti a MNB és az államháztartás kapcsolatát a 2019 óta fennálló Covid-19 járványhelyzet. A monetáris intézményrendszerrel kapcsolatban, a rendelkezésemre álló irodalmakban foglalt eredmények és álláspontok ismeretében arra a megállapításra jutottam a munkámban, hogy a MNB kamatpolitikája képes befolyással lenni a pénzpiaci inflációs várakozásokra és ez a befolyásoló hatás visszafele is igazolható (tehát az a sokk, ami az inflációs várakozásokban megjelenik, hatással van a kamatpályára). A megállapításaim között említhető a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára nézve, hogy az irányadó kamatlábat a nemzetközi szakirodalom által elvárt szabályok szerint változtatja és ezzel kapcsolatban megfelel a jogszabályban megfogalmazott követelményeknek is. A járványhelyzettel összefüggésben megállapítottam, hogy 2021. harmadik negyedévben a MNB közlése szerint 548 milliárd forint volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami meghaladta a negyedéves GDP 4 százalékát. 2021. szeptember végére az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adóssága elérte a GDP 80,5 százalékát. 
695 |a ábrák 
695 |a államháztartás 
695 |a jegybank 
695 |a kockázatkezelés 
695 |a közbeszerzés 
700 1 |a Adorján Csilla  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876/1/Budapesti%20Gazdas%C3%A1gi%20Egyetem%20gyakorlat%20%C3%A9s%20z%C3%A1r%C3%B3dolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/40876/2/z%C3%A1r%C3%B3dolgozat%20%C3%B6sszegz%C3%A9s.pdf  |z Dokumentum-elérés