Bérgazdálkodás, ösztönzési rendszer értékelése
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | anyagi ösztönzés bank bérgazdálkodás bérköltség ösztönzési rendszer |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40982 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom keretében bemutatásra kerültek a bérgazdálkodással kapcsolatos szakirodalmi ismeretek és gyakorlati módszertanok. Az ösztönzési rendszerek ismertetése során azon kérdésre kerestem a választ, miszerint az egyes bérezési rendszerek mely előnyökkel és hátrányokkal rendelkezhetnek, melyek azok a fontos figyelembe veendő szempontok, melyekkel a munkáltatóknak számolniuk kell a javadalmazási rendszerük kialakítása során. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam ezen kérdés kapcsán, hogy a tisztán idő alapú bérezési rendszerek alkalmazása nem a legmegfelelőbb mód a munkavállalói motiválás tekintetében. A munkavállalók annak tudatában, hogy keresetük mértékét a saját teljesítményük és munkájuk hatékonyságának függvényében tudják növelni, a minél hatékonyabb munkavégzésre fognak törekedni, ezzel több hasznot termelve a vállalkozásnak is. Másik fő kérdés, melyet a dolgozatom keretében vizsgáltam, az a bérgazdálkodás hatékonysága, illetve a bértömeg nagyságára ható befolyásoló tényezők ismertetése. Munkáltatói szempontból a bérgazdálkodás akkor tekinthető hatékonynak, amennyiben a bérek betöltik funkcióikat, kellőképp motiválják a munkavállalókat a minél jobb teljesítmény elérésére, illetve összhangban áll a vállalkozás kialakított javadalmazási politikájával. A felhasznált módszer, melyet az elemzéseim során alkalmaztam, bemutatja a három bértömeget befolyásoló tényezőt, melyek a létszám nagysága, volumene, a létszámösszetétel változása, valamint természetesen az átlagbérek változása. Az elemzés másik részében, melyben a bérgazdálkodással és javadalmazási rendszerrel összefüggő részletesebb, legfrissebb adatok kerültek vizsgálat alá, azon viszonylag logikus feltételezés került alátámasztásra, miszerint a magasabb pozíció és felelősségi szintek magasabb javadalmazást feltételeznek. Szembetűnő különbséget lehet megfigyelni a fix és változó javadalmazási összegek között abban az esetben, ha az összes munkavállalóra vetítve kerül kiszámításra az egy főre jutó mérték, illetve abban az esetben, ha a felső vezetői szintet kiemelve állapítjuk meg ezen összegeket. Természetesen elfogadható és logikus, miszerint minél magasabb szintű a betöltött pozíció és minél több a felelősség, annál nagyobb a kompenzáció mértéke is. Főbb kutatási kérdéseim ezáltal, melyek a bevezetésben bemutatásra kerültek, azaz a bérezési rendszerek és a munkavállalói motiváltság összefüggései, a bérgazdálkodásra ható tényezők, valamint a bértömegnövekedés elfogadható indokai, továbbá a hatékony bérgazdálkodás feltételeinek vizsgálata megtörtént. |
|---|