A szervezeti kommunikáció szerepe a munkaerő megtartásában-közszolgálati pályán
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | humán erőforrás gazdálkodás kommunikáció megtartás megtartó kommunikáció szervezeti kommunikáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/40991 |
| Kivonat: | Dolgozatomban arra szeretnék választ kapni, hogy milyen szerepe van a szervezeti kommunikációnak a munkavállalók megtartásában, közszolgálati pályán? A szakirodalom-feldolgozásában a kommunikáció kapcsolódását vizsgáltam az emberi erőforrás gazdálkodás megtartással összefüggő tevékenységeivel egy területi közigazgatási szervezet működése alapján. Elsődlegesen tisztáztam a kommunikációval kapcsolatos fogalmakat, kiemeltem néhány modellt is, melyek szemléltetik a vizsgált terület tényezőit. A kommunikáció általános megközelítését követően a közigazgatásban működő szervezetet vettem górcső alá, melynek kommunikációja egy bonyolult rendszer, hiszen mind a belső, mind pedig a külső kapcsolatok befolyásolják. A szervezet valamennyi folyamata a kommunikációra épül, a munkavégzéshez, az együttműködéshez, a vezetői döntések elfogadtatásához, a konfliktusok kezeléséhez, a változások keresztülviteléhez is elengedhetetlen. Segíti az új alkalmazottak szervezetbe történő beilleszkedését, betanítását, motiválását és teljesítményének értékelését is. Szakdolgozati témaválasztásomat az a tapasztalat indokolja, hogy a szervezeti kommunikációnak nincs megfelelő figyelem szentelve. Legtöbbször felelőse sincsen a szervezetben, ezáltal a szerepe, hatása egy-egy működési részterületre ‒így a munkatársak megtartására‒ sem kerül fókuszba. A legértékesebb erőforrást be kell vonzani, meg kell tartani: megfelelő beillesztéssel, bevonással, visszajelzéssel, ösztönzéssel. Ez a tevékenység napjaink egyik legfontosabb humánerőforrás menedzsment részterülete. Tudjuk, ha egy munkatárs kilép a szervezetből, pótlása milyen idő- és erőforrásigényes. Nemcsak a toborzás, kiválasztás és beillesztés, a leendő új munkatárs beválása miatt, hanem a kilépéssel a csoportjára gyakorolt pszichológiai hatás is jelentős. Több kutatás vizsgálta, hogy a szervezeti kommunikáció milyen nagy hatással van az eredményességre, azt azonban kevesek láttatták, hogy ez a terület összefügg-e az emberi érték megtartásával? Az elméleti áttekintés után fókuszcsoportos interjúkat (munkatársi és vezetői csoportokkal) elemezve kerestem választ a kérdésre. Egyértelműen azt a választ kaptam interjúalanyaimtól a vizsgált két terület metszeteként, hogy nagyon fontos a szerepe a szervezeti kommunikációnak abban, hogy a munkavállaló tartósan megmaradjon a szervezetnél. A saját kutatásom következtetései megerősítik a téma szakértőinek kutatási eredményeit. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem szabad alábecsülni a szervezeti kommunikáció megtartó erejét. Felismertem, hogy nincs megfelelően biztosítva sem a szervezeti kommunikáció összehangolása, sem az emberi értékkel való gazdálkodás. Javaslom egy munkacsoport felállítását, mely felméri a szervezeti kommunikációs problémákat, az eredmények értékelését követően azonosítja a legfontosabb hiányterületeket, ezekhez feladatokat társít, majd koordinálja azok végrehajtását. Szükségesnek tartom továbbá a szervezet emberi erőforrás- gazdálkodás tevékenységeinek megtartás szemléletű átvilágítását. |
|---|