Kontrolling rendszer felépítése egy költségvetési szervnél, a Természettudományi Kutatóközpontnál
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | államháztartás kontrolling kontrollingrendszer költségvetési szerv közszféra |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/41741 |
| Kivonat: | Dolgozatom felépítésében és kialakításában arra törekedtem, azaz elsődleges célom volt rávilágítani arra, hogy a közszférában, egy költségvetési szervnél - a jelenlegi munkahelyemen - mennyi minden befolyásolhatja egy kontrolling rendszer felépítését, kialakítását és milyen lehetőségek vannak annak alkalmazására. Miután e „szakmával” számos forrás foglalkozik, elsődlegesen a meglévő szakirodalmakból, a közszférát fókuszba helyezve, ebben a témában fellelhető anyagokból kinyerhető tartalmakat információkat dolgoztam fel. Egyértelműen kijelenthető a szakirodalmak vizsgálata után, hogy a kontrolling anyagok óriási repertoárjában, legyen szó könyvekről, szakcikkekről, tanulmányokról a fellelhető anyagok csak igen kicsiny része foglalkozik a közszférára controllingjával, döntő többségük tagadhatatlanul a leginkább érdekelt réteg, a versenyszféra és a termelő vállalatok döntéshozatalának támogatását célozza. Bár hazánkban is törekvés volt/van rá, hogy történjenek előrelépések a közszférában is a kontrolling kialakítását illetően, ez jelenleg csak a magyar egészségügy és honvédség területén valósult meg igazán és a többi területen nem vagy csak kezdetleges, jelképes törekvéseket látni megvalósítására. Hogy miért, annak számos oka van. A közszféra szervezetei több és egymásnak ellentmondó célkitűzéssel rendelkeznek, de ezek a célkitűzések is homályosak, ezért nehéz a teljesítmények számszerűsítése. Legtöbb esetben a gazdasági, politikai érdekeken vagy épp érdektelenségen múlik. Pedig ez a teljesítmény mérése (PSPM) lenne a kulcsa a kontrollinghoz vezető útnak is. A közszféra döntéshozatalát négy nagy tényező befolyásolja: a korrupció, a közvetlen befolyásolás magas szintje, az alacsony intézményi kapacitás valamint az érdekelt felek korlátozott bevonása. Ezen tényezők is a kontrolling kialakítását hátráltatják a közszférában. . A magyar államháztartás felépítésén és azon belül a költségvetési szervek elhelyezkedésének rövid bemutatása is megjelenik dolgozatomba azzal a céllal, hogy munkahelyemet, a TTK-t el tudjam helyezni a nagy egészben. A TTK-ban az adatszolgáltatások alapját képző analitikák számbavétele során egy részét beépíthetőnek ítéltem meg egy kontrolling rendszer felépítésének alapjaiba. Figyelembe vettem a dolgozat kialakítása során a kontrolling alapjait, az adatszolgáltatásokban érintetett belső szervezeteket, a vállalat felépítését és szervezeti kultúráját valamint a TTK sajátosságait és lehetőségeit egy kontrolling rendszer felépítésére, bevezetésére. |
|---|