Szállodaipari válságkezelési modellek alkalmazásainak vizsgálata, és a Budapestre utazó külföldi turisták szállásválasztási preferenciáinak felmérése
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | koronavírus-járvány (COVID-19) szállodaipar turizmus válság válságkezelés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/42729 |
| Abstract: | A COVID-19 negatív hatásait a turizmus és a vendéglátó szektor elsők között tapasztalhatták meg. A szálláshely szolgáltatók foglalási adatai 2020 márciusától rohamosan romlani kezdtek, ezek mellet a foglalási lemondások is megkezdődtek. Az ágazat bevételi forrásai hirtelen elapadtak, és ez fennállt az év hátralévő idejében is. Az Európai Unió tagállamaiban 2009-től kezdve mindegyik szállodai teljesítménymutató növekedésnek indult. 2019-ben a vendégéjszakák száma már majdnem meghaladta a 2,9 milliárdot, ami 2020-re 1,5 milliárd csökkenést mutatott, ami egy 52%-os visszaesést jelent. A turisztikai válságokkal kapcsolatos kutatások száma a COVID-19 járvány megjelenése után felkapott kutatási téma lett. Ez a páratlan válság soha nem látott recesszióba sodorta az idegenforgalmi szektort, különösen a szállodaipart. Nagyon kevés tanulmány foglalkozik a szállodaiparral, különös tekintettel arra, hogyan lehet megbirkózni a járványos válsággal. A szállodaiparban érdekelt felek jelenleg vezetői stratégiákat keresnek a válságkezelési gyakorlatokhoz a világjárvány negatív hatásainak kivédésére. A világjárvány terjedésével a szállodaipar felépüléshez vezető út sokkal hosszabbra nyúlt, és a válságkezelési stratégiákat idővel módosítani kell. Szakdolgozati célom volt bemutatni, hogy eddig milyen válságkezelési útmutatókat javasoltak a korábbi szakirodalmakban. Mindemellett azt a kérdést vizsgáltam, hogy a COVID-19 eddig soha nem látott gazdasági hatásai miként érintették a turizmust. Fontosnak véltem kutatási munkám során megvizsgálni, hogy melyek voltak azok a hasznos válságkezelési módszerek, amiket a szállodaipar alkalmazott a járvány kitörésének következtében. Továbbá egy választott szállástípus került vizsgálatom középpontjába, melynél feltérképeztem, hogy milyen válságkezelési metódusokat alkalmazhatnak, amiknek bevezetésével csökkenthetőek a különböző válsághatások. Mindezt pedig egy kiválasztott szálláshely vendégeinek körében történő kérdőíves kutatás keretein belül vizsgáltam, mely segítségével lehetőségem adódott a fogyasztói vélemények áttekintésére. Emellett megismerhettem azon tényezőket, melyek a fogyasztók számára nagyobb fontossággal bírnak a COVID-19 válságának hatásai miatt, ezáltal olyan javaslatokat tudtam tenni, amelyek segíthetik a szálláshelyek működését. |
|---|