Színek, illatok, ízek, avagy a fine dining térhódítása hazánkban

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Szabó Alexandra
Other Authors: Hidvégi Hedvig
Format: Thesis
Kulcsszavak:fine dining
fine dining története
gasztronómia
gasztrotörténet
vendéglátás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/43478

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg43478
005 20230319182422.0
008 230319suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Szabó Alexandra 
245 1 0 |a Színek, illatok, ízek, avagy a fine dining térhódítása hazánkban  |c Szabó Alexandra  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A szakdolgozatom témája a Fine dining éttermek térhódítása hazánkban, melyben kérdőív és három étteremmel folytatott interjú segítségével megismerem és elemzem a hazai vendégeket a fine dining éttermekkel kapcsolatban. A bevezetésben a témaválasztás indoklása, a kutatási kérdések leírása, az alkalmazott kutatásmódszertan és a szakdolgozat felépítésének ismertetése kapott helyet. A napjainkra egyre fontosabbá vált az emberek életében a minőségi időtöltés, az élményszerzés, így a Fine-dining éttermek választása is népszerűbbé vált. Ezek az éttermek mára elérhetőbbé váltak, melyet egyre többen igénybe is vesznek, akiknek nem a szükségletkielégítés a céljuk az étteremlátogatás során. Az egyetemi éveim alatt betekintést nyerhettem a gasztronómia és a fine dining vendéglátóhelyek világába. Minél többször találkoztam vele, annál többet szerettem volna tudni róla, ezért is választottam ezt a témát, ezáltal még jobban megismerhettem ezt a világot és a történetét. A kutatásom célja volt még emellett, hogy megvizsgáljam a vendégek véleményét, a fine dining éttermek népszerűségét és emellett az éttermi oldalról is végeztem kutatást, mellyel a tapasztalataikat, meglátásaikat ismerhettem meg. A szakdolgozatomat szekunder és primer kutatási módszerekkel építettem fel. A szekunder kutatással kezdtem, mellyel megismertettem az általános információkat, fogalmakat, betekintést nyújtottam a történelmekbe. Ezután a primer kutatást alkalmaztam, mely a fogyasztói önkitöltős kérdőívből és a három étterem vezetőjével vagy alkalmazottjával folytatott interjúból állt. A szakirodalmi áttekintést a gasztronómia történetével kezdtem. A történelmét az őskortól egészen a napjainkig ismertettem a fogalommeghatározások után. Az őskorban az ismeretek fejlődéséhez a szükségleteik vezettek. Először csak gyűjtögető életmódot folytattak, majd elkezdtek halászni, vadászni. Eleinte kődarabokon sütöttek, majd üregekben, farönkökben főztek. Az ókorban már elkezdték az állatok háziasítását, a növények termesztését. A középkorban az előmagyarok halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak, élelmüket nyárson sütötték vagy főzték, de már alkalmazták az aszalást, a szárítást és a füstölést. Elkezdték a szőlőművelést, a főzéshez már bográcsokat használtak, majd cserépedényeket. A kert elnevezés ebből a korból származik, a szarvasmarhákat elkezdték istállókban teleltetni és a szőlőket kerítéssel vették körül. Az újkorban elkezdték alkalmazni az abálást, a pácolást, a párolást, a pirítást, a papírban, tésztában burkolást és az így történő sütést, tűzdelést, bundázást. Az ételeket kenyérbéllel sűrítették, a rántást csak leveseknél alkalmazták. A XIX. században sok szálloda és vendéglő működött. Az étlapokon a francia hatás érezhető volt, helyet kapott a galantin, maxonnaise, omlette, a magyar ételek kisebb százalékban voltak jelen. E század elejére tehető a napjainkra jellemző magyar konyha kialakulása. Megnyílt az első magyarországi McDonald’s étterem, a Don Pepe, a Főzelékfaló. Megjelent 2012-ben a Gault&Millau Magyarország étteremkalauza, melyben 20 pontos rendszerben értékelik az éttermeket. A szakirodalmi áttekintés fejezet következő részében a vendéglátás kap helyet. Itt is a fogalommeghatározással kezdtem, majd ismertettem a feladatait, a szerepét a gazdaságban, a társadalomban. Majd bemutattam a vendéglátás és a gasztronómia kapcsolatát, végezetül pedig a Fine- dining helyét a vendéglátásban. E részt is a Fine dining éttermek történetével kezdtem, majd írtam a jelentőségükről szakmai és vendég szempontból is. Kitértem még az éttermek jövőjére, a fejlődési lehetőségeire és a színek, illatok és ízek fontosságára. A harmadik fejezet a kutatás módszereiről szólt. Az elején a kérdőíves kutatás kapott helyet, mely során ismertettem az elkészített kérdőívem és a rá érkezett válaszokat, majd megnéztem, tapasztalható e összefüggés nem, életkor, jövedelem, legmagasabb iskolai végzettség és az étterembe járási gyakoriság és a Fine-dining ismerete és látogatása között. Majd ezek után a negyedik fejezetben a vizsgálati eredményeket összefoglaltam és kiértékeltem. Elsősorban összefoglaltam a kérdőívre érkezett válaszokat, és elmondtam a véleményem, meglátásaim. Ezután pedig a mélyinterjúk kiértékelése következett, mely során ismertettem, megkaptam e a válaszokat a kutatási kérdéseimre. Az utolsó előtti fejezetben a következtetéseim és a javaslataim kaptak helyet. Leírtam, hogy szerintem az éttermek mit tehetnek annak érdekében, hogy minél több vendéget tudhassanak vendégkörükben. Az utolsó fejezetben pedig megválaszoltam a szakdolgozatom elején feltett kutatási kérdéseim. 
695 |a fine dining 
695 |a fine dining története 
695 |a gasztronómia 
695 |a gasztrotörténet 
695 |a vendéglátás 
700 1 |a Hidvégi Hedvig  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43478/1/Sz%C3%ADnek%2C%20illatok%2C%20%C3%ADzek%2C%20avagy%20a%20fine%20dining%20t%C3%A9rh%C3%B3d%C3%ADt%C3%A1sa%20haz%C3%A1nkban.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43478/2/Szab%C3%B3%20Alexandra%20VWT4LC_k3.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/43478/3/%C3%89rt%C3%A9kel%C5%91lap_Szab%C3%B3%20Alexandra.pdf  |z Dokumentum-elérés