Amikor a múzsa az intagramra látogat, Rupi Kaur irodalmi (és azon túli) kommunikációja
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | elektronikus kommunikáció emberi kommunikáció interkulturális kommunikáció interperszonális kommunikáció kommunikáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/43757 |
| Abstract: | Dolgozatomban egyebek közt arra keresem a választ, hogy – a közhiedelem szerint - a költészettől és általában a kortárs irodalomtól elforduló huszonéves generáció nemzetiségre és lakhelyre való tekintet nélkül hogyan és miért talál rá egy indiai származású költőre az interneten. Elsődleges célom, hogy bemutassam a közösségi médiában terjedő kortárs irodalom jelenségét, ezen belül is az Instagram-költészetet, megmutassam, hogy a mű és közönsége, író és olvasó közötti kommunikáció területén mutatkozó hiányosságok, diszfunkciók esetleg áthidalhatók egy újfajta kommunikációval, melyet az indiai szerző és marketingesei hatékonyan alkalmaznak. A dolgozat első felében áttekintem az irodalom és internet kapcsolatát értelmező szakirodalmat, különös tekintettel a kommunikációs csatornák változásának hatását a tartalomra. A dolgozat második fele a kutatás ismertetéséről és a kérdések elemzéséről szól. Hipotézisem a szakirodalomban is elfogadott nézet volt, miszerint az internet segít megszeretni az olvasást. Kutatásom legfőbb módszere a szerzői műveihez írt olvasói kommentárok szövegszerű elemzése. Az elemzési szempontok a legnagyobb hangsúlyt kapják azok a kérdések kaptak, amelyek a művek társadalmi elkötelezettsége és esztétikai értéke közötti viszonyt igyekeznek kideríteni, továbbá azt, hogy a szerző mennyire szolgálja ki a virtuális közönséget, és mennyire igyekszik új értékeket elfogadtatni velük. Újabb szempont tovább, hogy a kommunikációs csatornák- és az üzenetek tartalmának változása hogyan hat a tartalomra. Az utóbbi kérdések megválaszolásához Joseph Walter Társadalmi információfeldolgozás- és Caroline Haythornthwaite Médiamultiplexitás elmélete az elméleti keretet, valamint a kritikai blogokat is felhasználja az információszerzéshez. Dolgozatomban használta fel Glózer Ritával, a vizsgált szerzőről korábban tanulmányt író médiakutatóval készült szakmai beszélgetésem több megállapítását, valamint Rostás Enivel, a Magvető világirodalom szerkesztőjével készített interjút is. A kutatás eredményeként konklúziójában fény derül arra, ténylegesen változtak-e a szépirodalom olvasásának szokásai és lehet-e rájuk hatással egyetlen szerző, legyen az bármilyen népszerű is nemzetközi szinten. továbbá az lehet-e egyáltalán minőségi különbséget tenni a digitális forradalom előtti és utáni olvasási szokások között, |
|---|