Argentin marha versus temelői piac avagy a rövid ellátási lánc, mint a fenntarthatóság záloga

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Tóth Benedek
További közreműködők: Renner Péter
Valdáné Pató Klára
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:helyi termék
kistermelők
rövid ellátási lánc
termelői piac
vásárlók
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/44112

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg44112
005 20230420140138.0
008 230420suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Tóth Benedek 
245 1 0 |a Argentin marha versus temelői piac avagy a rövid ellátási lánc, mint a fenntarthatóság záloga  |c Tóth Benedek  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Generációm számára már nem csupán a távoli jövő eshetősége, hanem a jelen naponta tetten érhető valósága a klímaváltozás, aminek hatását, jelen és várható következményeit el kell viselnünk, fel kell rá készülnünk, s nem utolsó sorban kivédéséért, enyhítéséért minden eszközzel tennünk kell. A rövid ellátási láncok (REL) alkalmazása egy kézenfekvő lehetőség ebben a törekvésben.  A koronavírus járvány bebizonyította, mennyire sebezhetőek vagyunk egy váratlan, az egész világra kiterjedő negatív esemény hatására, ugyanakkor a változásra adott megfelelő és gyors reagálás enyhítheti a fellépő nehézségek egy részét. Fontosnak tartom annak tisztázását, hogy a REL termékek iránti kereslet találkozik-e a kínálattal, illetve feltárni mindkét oldalon a motiváló tényezőket, hisz ezek ismeretében lehetséges olyan fejlesztéseket alkalmazni, melyek segítenek hosszú távon megtartani, illetve növelni a REL termékek részarányát, ezzel – ha csak kismértékben is – hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez. A fogyasztók igénye növekvő tendenciát mutat a rövid ellátási láncok termékei iránt, azonban vannak olyan tényezők, amelyek akadályozzák őket abban, hogy ezeket a termékeket válasszák a hosszú láncok termékei helyett. (pl. a nehéz elérhetőség, a magasabb ár, az alacsony fogyasztói bizalom, vagy a tanúsítványok nélküli termékek). De hogy kerül a csizma – vagyis az argentin marha – az asztalra? És minden asztalra. Párizstól Oszlóig, Tokiótól, Canberráig, akár a magyar asztalokra is? Mennyire etikus a világ másik feléről behozott termékeket fogyasztani, ha az nem alapvető igényeket elégít ki, hanem „úri huncutság”? Az Y generáció félelme, hogy elődeik felélték a Föld erőforrásait, ezért a jelenlegi gyakorlat nem fenntartható. Új, zöld megoldásokat kell találni, ezek egyike lehet a rövid ellátási láncok alkalmazása. Fontos megismerni ezért egyrészt azokat a területeket, módokat, ahol számítani lehet a REL terjedésére, másrészt a szereplők motivációját. 
695 |a helyi termék 
695 |a kistermelők 
695 |a rövid ellátási lánc 
695 |a termelői piac 
695 |a vásárlók 
700 1 |a Renner Péter  |e ths 
700 1 |a Valdáné Pató Klára  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44112/1/T%C3%B3th%20Benedek%20Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44112/2/Bizalmass%C3%A1gi%20nyilatkozat%20Toth%20Benedek.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44112/3/T%C3%B3th%20Benedek_ng-digitalis-ellatasilanc-spec-biralat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/44112/4/Szakdolgozat%20b%C3%ADr%C3%A1lat_T%C3%B3th%20Benedek.pdf  |z Dokumentum-elérés