Ösztönzés és motiváció az irodai munkavégzők körében Magyarországon

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Márton Anett
További közreműködők: Drávai Gabriella
Fajt Balázs
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:anyagi ösztönzés
javadalmazás
motiváció
ösztönzés
pénz
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/44438
Leíró adatok
Kivonat:Szakdolgozati témámnak az ösztönzés és motiváció témakörét választottam, melyet az irodai munkavégzők körében vizsgáltam Magyarországon. Korunk nézetei a munkahelyeket illetően jelentősen átalakultak az ezt megelőző évtizedekhez képest. A munkavállalók számára a munka tartalma, a munkahelyi közösségek szerepe felértékelődni látszik. Az emberek szeretnének minőségi időt eltölteni a munkahelyen is, nemcsak azon kívül. Az emberi tőke jelentős részét képezi a vállalatok sikerességének, és ahhoz, hogy megfelelő minőségű munka jöhessen létre elengedhetetlen a motivált, tenni akaró munkavállalók megléte. A munkavállalók elvárnak valamilyen jellegű juttatást az elvégzett munka fejében, melyet a javadalmazási rendszer biztosít. A munkáltatók az általuk kidolgozott ösztönzési csomag által igyekeznek jobb hatékonyságot elérni a munkavállalóknál. Célom az volt a szakdolgozat megalkotása során, hogy a motiváció mélyebb gyökereit és az ösztönzési rendszer eredetét, hasznosságát ismertessem. A téma elmélyítéséhez kutatási kérdéseim adtak segítséget. Kutatási kérdésem azon a feltevésen alapult, miszerint az anyagi juttatások rendkívül fontosak némely ember számára, emiatt munkahely váltásra is hajlandóak, ha magasabb fizetést, illetve több egyéb juttatást helyeznek kilátásba számukra. Az anyagi javak motivációra gyakorolt hatását elemeztem. Emellett két részkérdést alkalmaztam, melyek a következő feltevéseken alapultak: úgy vélem a vezetésnek rendkívül fontos szerepe van a munkavállalók motivációra gyakorolt hatásában, valamint a munkaerő megtartásában egyaránt. A vezetésen kívül a munkából adódó pszichológiai szükségletek, vagyis a kompetencia, kötődés és autonómia megfelelő szintje esetén az anyagi indíttatású motivációk mérséklődhetnek. Az anyagi javakhoz való viszonyulás és a pszichológiai szükségletek kielégítettségi szintje közötti kapcsolatot kerestem. Először az elméleti hátteret tártam fel, mely segített elmélyedni a témában. Az elméleti háttér során bemutattam a humán erőforrásmenedzsment kialakulását, az emberi tőke szerepét, a motiváció fogalmát, típusait és az általam kiemelt motivációelméleteket. Kitértem az ösztönzés fogalmára, illetve típusaira, ismertettem az ösztönzést meghatározó tényezőket, illetve az ösztönzési csomag fő elemeit. Dolgozatom második felében a lefolytatott empirikus kutatásomat ismertettem. Három kutatási kérdésre kerestem a választ, melyek a következők voltak: 1.A pszichológiai szükségletek kielégítettsége hogyan befolyásolja az anyagi javakhoz való hozzáállást 2.A vezetés jellemzői és a munkavállaló motivációja között milyen kapcsolat tárható fel 3.Milyen kapcsolat van az egyén motiváltsága és anyagi juttatása között Hat munkavállalóval készítettem interjút a szakmai gyakorlati helyemet biztosító vállalat csoportnál, melyek a WTS Klient, illetve HLB Magyarország Kft. voltak. Az interjúkat kvalitatív tartalomelemzési módszer segítségével elemeztem és értékeltem ki. A következő következtetéseket vontam le. Az első kérdés esetén a pszichológiai szükségletek, vagyis a kötődés, kompetencia, valamint autonómia esetében az autonómia kivételével magas szintű kielégítettséget véltem megállapítani a megkérdezett munkavállalók esetében. Ez annyiban befolyásolja a munkavállalót, hogy munkaerő megtartó hatással bír, a munkavállalónak nem elsődleges célja a munkahely váltás magasabb jövedelem fejében. A második kérdés esetén elmondható, hogy a munkavállalók megfelelő vezetők segítségével végzik a munkát, akik segítik őket munkavégzésükben, esetenként inspirálják, buzdítják őket, ami hatással van a motiváltságukra is. Általánosságban látják munkájuk értékét, értelmét, hosszabb távú hasznát. Átfogó cél nem érvényesül munkavégzésük során, ezáltal ez nem érvényesül munkaerő megtartási eszközként, valamint csökkentheti a motiváltságot. A harmadik kérdés esetében elmondható, hogy a motivációra az anyagi juttatásokon túl az előző kérdéseknél említettek mind hatással vannak. A pénz szerepe a megkérdezett munkavállalók fele esetében motiváló erővel bír, ami adódhat életkorukból, beosztásukból, szakmai tapasztalatuk mértékéből. Továbbá napjainkban bizonytalan gazdasági helyzetben élünk, ami úgyszintén rányomja a bélyegét az anyagi jellegű indíttatásainkra. A kutatásom nem tekinthető reprezentatívnak, de véleményem szerint átfogó képet kaptunk általa a munkavállalók témával kapcsolatos nézőpontjáról, ezáltal a vizsgált vállalat csoportról is teljesebb kép alakulhatott ki.