A 2008-as és a 2022-es válság összehasonlító elemzése
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 2008-as válság gazdasági válság monetáris beavatkozások monetáris politika világgazdasági válság |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44487 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban a 2008-as és a 2022-es válságot hasonlítottam össze, különös tekintettel a monetáris politikai válságmegoldásokra az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Magyarország tekintetében. Dolgozatom során áttekintettem általánosságban a monetáris politikát és ennek feladatköreit, feldolgoztam a 2008-as válságot, a COVID-19 válságot, az orosz-ukrán háborút, majd összehasonlítottam a két válsághelyzetet, végig kiemelt figyelmet szentelve a monetáris politika reakcióinak. A szakdolgozatom fő fókuszában az infláció, a GDP növekedés, a munkanélküliség, a monetáris politika és a kamatemelések, illetve az ingatlan és részvénypiac reakcióinak elemzései voltak. Az összehasonlító elemzések során azt láthattunk, hogy az infláció, a munkanélküliség és a jegybanki alapkamat alakulása között nincs összefüggés, míg a Brent olaj árváltozása, a GDP növekedés, illetve az ingatlan- és részvénypiacok között nagyon hasonló alakzatok rajzolódtak ki. Az első hipotézisem az volt, hogy a jelenlegi válságnak a kezdeti okai bár jelentős mértékben eltérnek a 2008-as válságtól, a dinamikája, a válságkezelési válaszok és hatások nagyon hasonlóak. Ezen hipotézisem a dolgozat alatt részben sikerült alátámasztanom, a 2008-as válság első része, illetve a COVID-19 válsághelyzet jelentős mértékben hasonlított egymásra. Az elemzésekből kirajzolódott, hogy a 2008-as nagy zuhanás a COVID-19 válsággal párosítható össze nagyobbrészt, a mostani, 2022-es válságepizód pedig leginkább a 2011 utáni időszakra hasonlít. A két válsághelyzet kialakulása során alapvető különbségeket is felfedeztem. A 2008-as válság esetében azt láthattuk, hogy sokkal hosszabb időre kerültek recesszióba a világ gazdaságai, a COVID-19 válságnál pedig a gyors recessziót követően egy gyorsabb kilábalást láthattunk. A monetáris politika terén a jegybanki kamatemelések szinte teljesen ellentétesek a két válságepizód esetében, 2008-ban a kamatcsökkentések (a gazdaság élékítése érdekében), míg 2022-ben a kamatemelések (az infláció visszaszorítása érdekében) jellemezték a jegybanki reakciókat. Az inflációs környezet összehasonlító elemzésénél kiütközött a számomra legjelentősebb eltérés a két válsághelyzet között, az infláció mértéke. A 2022-es értékek évtizedes csúcsokat döntenek meg hónapról hónapra, a 2008-2011 közötti infláció az akkori gazdasági helyzethez képest rendkívül alacsony tudott maradni. A második hipotézisem az volt, hogy napjaink gazdasági válságát csak súlyosbította az orosz-ukrán háború, viszont nem ez volt a válság okozója, a válsághelyzet kialakulása korábbról eredeztethető. Az energiahordozók rendkívül magas árai (amelyek sokkal nagyobb inflációt és ezzel további áremelkedést okoznak), illetve az Európai Uniós szankciók egyértelműen lassulást okoznak a gazdaságokban, viszont a válság kialakulása a koronavírus járvány idejére vezethető vissza. Szakdolgozatom során ezen hipotézisem bizonyításra került, a 2022-es válsághelyzet a COVID-19 válságból eredeztethető, viszont az egyértelmű, hogy a háborúnak jelentős hatásai vannak a gazdaságokra, a legjelentősebb mértékben az európai országokban. A szakdolgozatomból kiderült, hogy a 2008-as és a 2022-es válság egyértelműen nem ugyanolyan, viszont több hasonlóságra is sikerült rámutatnom. Tanulságos levonni többek között azt a következtetést, hogy a pénzügyi piacok reakciói milyen jól mutatják egy-egy válsághelyzet dinamikáját, amelyek ezáltal a későbbi válságok felismerésére is alkalmasak lehetnek. A 2022-es válságot magunk mögött hagyva a további monetáris politikai döntések, illetve piaci reakciók fogják meghatározni, hogy a feltevéseim továbbra is helyeseknek mondhatóak-e és valóban a 2011-es évekhez hasonló időszak következik a világ országainak gazdaságaiban. |
|---|