A monetáris politikát és az árfolyamot érintő gazdasági válság és Magyarország
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 2008-as válság árfolyam(ok) infláció koronavírus-járvány (COVID-19) monetáris politika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44716 |
| Abstract: | Ez a dolgozat két jelentős gazdasági válságot fog vizsgálni, amelyek világméretekben jelentkeztek: a 2008-as nagy recessziót és a Covid 19 által kiváltott gazdasági válságot. E két válság kutatásának és megértésének célja, hogy rávilágítson a nehézségekre, amelyekkel különösen Magyarországnak, de általában véve a világ gazdaságainak is szembe kell néznie. Ezek a problémák jelentik a kiindulópontot ahhoz, hogy megérthessük a Magyarország által a két válság kezelésére javasolt monetáris politikát. Ezen túlmenően, a kutatási kérdés megválaszolása érdekében, e monetáris politikák alapján összehasonlítást lehet végezni az első és a második válság idején alkalmazott monetáris politikák között. A kiinduló cél az, hogy az olvasó számára áttekintést nyújtson a dolgozat témájáról, valamint az alapvető gondolatok azonosításáról. Ennek a széles elméleti keretnek a bemutatása segít abban, hogy a dolgozat összességében egységesebbnek tűnjön. A második rész a 2008-ban bekövetkezett Nagy Kibocsátás megértésére összpontosít, beleértve annak hátterét, a jelentős időszakokat, valamint a magyar kormány által akkoriban a válság leküzdése érdekében végrehajtott monetáris politikát. Ezt követően a 2020-as koronavírus témáját fogjuk megvitatni, és megismerkedünk a 2020-ban bevezetett monetáris intézkedésekkel. Vizsgálja meg a két válság monetáris és árfolyam-politikáját, és sokkal jobban megérti majd a hasonlóságokat. A két válság közötti különbség a monetáris politika és az árfolyam változása, valamint az, hogy az MNB az infláció elleni küzdelem érdekében kamatot emelt. Emellett a különbség az, hogy az MNB kamatot emelt. Ezt követően a korábbi válságokra támaszkodik, hogy világos képet mutasson a közelgő válságról, amelyet Oroszország Ukrajnával folytatott eszkalálódó heves harca fog előidézni. Konkrétan az energiaválságról van szó, amely az Oroszország és Ukrajna közötti háború által okozott gazdasági válsághoz vezetett. Kutatásom lehetővé tette számomra, hogy összehasonlítsam a két nagy pénzügyi válság monetáris politikáját, valutaárfolyamát, akadályait és hatásait. A koronaválságra adott válaszként a központi bank nagyszabású eszközvásárlásokat támogatott, így a hitel továbbra is áramlott a tényleges gazdaságokba. Ezt a válság szigorított követelményeire válaszul tették. Jelentős mennyiségű eszközt vásárolnak a leglikvidebb piacokon. A jelentésből az is kiderül, hogy a magyar kormánynak milyen kihívásokkal kellett megbirkóznia a válság társadalmi-gazdasági hatásaival. A magyar kormányzat kevesebb hangsúlyt fektetett a területi kérdésekre, bár figyelembe vette azokat a válságkezelési stratégiák kidolgozásakor. Elméletem szerint a két válság között a legszembetűnőbb különbség az, hogy a koronavírus-járvány miatt 2020-ban hamarabb fogadták el a monetáris politikát, ami némileg enyhítette a károkat. Az elemzésből kiderül, hogy a magyar gazdaság a két válság között gyorsan növekedett. |
|---|