Adóelkerülő magatartások megítélése és ellenük történő védekezési formák hazai és Uniós szinten
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | adó adócsalás adóelkerülés digitalizáció Európai Unió |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/44824 |
| Abstract: | Dolgozatomban elsősorban az adóelkerülők és adócsalók elleni védekezést, bevezetett szankciókat és rendszereket szeretném bemutatni. Ahogy a világ fejlődik, egyre többféle rendszer, újdonság jelenik meg az emberek előtt. Ez nem csak újfajta lehetőségeket, kihívásokat kínál, hanem ugyanúgy „kiskapukat” is az adótörvény alól. A mai világban igen nagy probléma az, hogy az emberek a kiadásaikon sokszor az adó összegével kívánnak csökkenteni. A mostani rezsiár, élelmiszer és üzemanyag árak mellett ez sajnos egyre sűrűbb lesz. Véleményem szerint egyik legnagyobb költségvetési problémánk az adócsalás, helyesen költségvetési csalás és az adóelkerülés. Az évek során a Nemzeti Adó-és Vámhatóság folyamatosan igyekezett ezeket megfékezni, visszaszorítani. A folyamatos fejlődés, és a gazdaság dinamizmusa azt eredményezte, hogy már nem csak határon belüli tranzakciókra kellett figyelni, hanem a határokon átnyúló kereskedelem is hétköznapivá vált. Ennek következtében az állami adóhatóságnak nem volt elég csak a belföldi adózást felügyelni, energiát kellett fektetni a Közösségen belüli kereskedelem felülvizsgálatába, ellenőrzésébe is. Éppen ezért nem csak a belföldi területeket lefedő rendszereket és szankciókat szeretném bemutatni, hanem az Uniós szintűeket is, természetesen a teljesség igénye nélkül. A fejlődés velejárója volt a digitalizáció megjelenése. Ez az új „tér” szintén sok lehetőséget adott az úgynevezett szürke zónában mozgó gazdálkodóknak, így a NAV-nak is be kellett lépni a digitális térbe, azaz szükséges volt alkalmazkodnia az új helyzethez, hogy az ott folyó kereskedelmet is felügyelni tudja. Szeretném részletezni az online adózás és adóellenőrzés eszközei közül pár igen eredményes, hatásos rendszert, melyek nagy szerepet játszottak a gazdaság fehérítésében. Jelentős hatásuk volt és van a mai gazdaságra. Sokkal nagyobb területet tudnak lefedni sokkal kevesebb erőfeszítéssel, így időbeli, adminisztratív és ellenőrzési könnyítést is eredményez. De nem csak az adóhatóság részére, az adózóknak és épp olyan könnyítés. Körülbelül 2014 óta, mikor is elkezdtek a fejlett online rendszerek megjelenni, drasztikusan csökkent Magyarországon az áfarés értéke is, ami 2019-re, már az Uniós átlag alatt volt. Az eddigiekből következtethetünk arra, hogy az adócsalás Uniós szinten és épp akkora problémát okoz, mint országos szinten. Itt elsősorban a multinacionális, azaz határokon átívelő vállalatokra, vállalatcsoportokra kell a hatóságoknak kiemelten figyelni, mivel ezzel, hogy több országban is jelen vannak több lehetőségük van kihasználni a helyzetet, akár gondolhatunk itt az agresszív adótervezésre és az adóparadicsomok lehetőségére is. Ezek elkerülése érdekében az Unió számtalan szigorítást és szabályozást alkotott meg részükre, melyek egy részét szintén részletezem. A nemzetközi kereskedelem speciális, de áfa-csalás szempontjából igen veszélyes ügyletei pedig a lánc-, és háromszögügyletek. Előbbinél akár számtalan mennyiségű résztvevő és lehet a láncban, így szinte lehetetlen lekövetni. Utóbbinál, pedig az „adómentesség” lehetőségének kihasználásával élnek sokszor vissza a résztvevők, ezzel okozva komoly áfakárokat. Pontosan ezért mindkét ügyletre kitértem és bemutattam, hogy milyen módon tudnak ellenük védekezni a hatóságok és az országok. Összességében a leggyakoribb csalási, adóelkerülési módszereket és a legsikeresebb gazdaságfehérítő rendszereket, szabályozásokat szeretném bemutatni. |
|---|