A koronavírus járvány hatása a budapesti közösségi irodák működésére

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szilágyi Dóra Gabriella
További közreműködők: Csákné Filep Judit
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Covid-19
freelancer
Gig Economy
közösségi iroda
válság
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/45003
Leíró adatok
Kivonat:A Koronavírus járvány hatása a budapesti közösségi irodák működésére Szilágyi Dóra Gabriella Vállalkozásfejlesztés Mesterszak Levelező Szakdolgozatom témája annak vizsgálata, hogy hogyan hatott a koronavírus járvány a budapesti közösségi irodák működésére, továbbá, hogy a jövőben befolyásolják-e az irodák működését a jelenleg zajló irodapiaci változások. A lehető legreálisabb kép felvázolásához a fent olvasható téma kapcsán, két féle primer kutatási módszert is alkalmaztam. Egyfelől egy kvantitatív kutatást végeztem egy kérdőív segítségével, amit cégvezetők és HR vezetők töltöttek ki, másfelől, öt struktúrált interjút készítettem közösségi iroda alapítókkal, abból a célból, hogy hogyan élték meg a koronavírus járvány hatásait. Az első kutatási kérdésre egyértelműen azt a választ kaptam, hogy a járvány jelentősen befolyásolta a közösségi irodák piacát. Magának a közösségi irodának a lényege lehetetlenült el egyik pillanatról a másikra. Ez egyfelől a járvány első szakaszában jelentős bevétel kiesésben és a látogatottság visszaesésében nyilvánult meg, azonban a harmadik hullámtól kezdve fokozatos visszarendeződés indult el. A járványt megelőző időszakhoz képest rengeteg közösségi iroda végleg bezárt, akik pedig túlélték a válságot, innovatív újításokkal, letisztult szolgáltatás palettával vészelték át ezt az időszakot. A kvantitatív kutatással azokra a kutatási kérdésekre kerestem a választ, hogy mennyiben változtatja meg a pandémia a munkavégzési szokásokat, illetve, hogy a járvány hatására a munkavégzési szokásokban bekövetkezett esetleges változások okán a jövőben elfogadottabbá válik-e a közösségi munkavégzés a munkáltatói oldalról. A kérdőívre adott válaszokból kiderült, hogy a cégek valószínűleg hosszú távon beépítik a távmunkát a folyamatokba, de nem nyitottak az alternatív megoldásokra. A munkavállalók prioritása is megváltozott abban az értelemben, hogy fontos szempontnak tartják a munkahelyválasztás során a rugalmas munkavégzési lehetőségeket, a munka-magánélet egyensúlyát. Megnőtt azoknak a száma a járvány óta, akik távmunkában dolgoznak, illetve megjelent egy egyre dinamikusabban bővülő munkavállalói réteg, akik projekt alapon digitális eszközökön keresztül végzik a munkájukat. Ezek a munkaerőpiaci változások a jövőben elhozhatják a közösségi irodák népszerűségét. Munkáltatói oldalról azonban van még némi idegenkedés a közösségi irodák irányában, a kutatás alapján nem valószínű, hogy a közeljövőben a közösségi irodák felé mozdulnának el a cégvezetők, bár elindult egy átrendeződés az irodapiacon, amit jelenleg még nem látunk, hogy hova fog kifutni A harmadik kutatási kérdésre kapott válaszok alapján megállapítható, hogy míg a világ egyéb részein a közösségi irodák valós költséghatékony irodai megoldást nyújtanak a szabadúszóknak, KKV-nak, startup cégeknek, addig Magyarországon még nem elfogadott a cégek körében ez a fajta munkavégzés.