Választott KKV szektor tőkefinanszírozásának vizsgálata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | interjúk kis- és középvállalkozás - KKV pénzügy tőkefinanszírozás vállalatelemzés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/51932 |
| Kivonat: | A kutatásom célja az volt, hogyjobban megismerjem a KKV szektort és a különböző tőkefinanszírozásilehetőségeket a piacon.Ennek első lépéseként utánajártama főbb tőkeszerkezeti elméleteknek, úgymint a tradicionális elmélet, Modigliani– Miller I. és II. tételei, Választásos-, ügynök- és hierarchiaelmélet.Tapasztalatként az első fejezetrészből levontam, hogy a megfelelő tőkeáttételmeghatározásához nincs egyértelmű képlet, mivel figyelembe kell venni avállalat mikro- és makro-gazdasági tényezőit is, például a gazdasági helyzetetvagy a tevékenységi kört, de a menedzsment költségeinek is meg kell találni amegfelelő arányát. A vállalat értékét már egyértelműbben fel lehet írni,csakúgy, mint determinálni a források rangsorát a legkevésbé kockázatossalkezdődően.A fejezet további részében aforrások típusait térképeztem fel belső és külső forrásokra kettébontva,utóbbit visszatérítendő és nem visszatérítendő kategóriákra osztva alaposabbanis górcső alá vettem. A második fejezetben rátértem aKKV szektor vizsgálatára, először EU szinten, majd országos, végül pedig megyeibontásban kerestem az általános jellemzőket. Az EU adatai alapján a piac99,9%-át KKV kategóriába sorolható vállalatok alkotják, Magyarországon ishasonló ez az arány, országosan a foglalkoztatottak többsége ebben a szektorbanhelyezkedik el és az állam is innen szerzi az adók és járulékok legnagyobbhányadát. A megyei vizsgálatból kiderült, hogy Budapest környékén, illetve azország északnyugati részén lévő megyék jobb környezetet biztosítanak a KKV-kszámára, ezen belül is általában jobb eredményeket értek el a vállalatok afőváros és a megyeszékhelyek vonzáskörzetében. Ezek után rátértem a vállalatokelemzésére: 15 különböző mutató alapján értékeltem a vállalatokat 2019-2021közötti beszámolóik alapján. Eszközszerkezeti, jövedelmezőségi, tőkeszerkezeti,fedezeti és likviditási mutatók segítségével először önmagukhoz majd egymáshozviszonyított eredményeik alapján rangsort állítottam fel. Azt tapasztaltam,hogy a vállalatok gyakran teljesítettek alul a likviditás, illetve hullámzóteljesítményt mutattak az eszközszerkezet tekintetében, míg a tőkeszerkezetimutatókban általában jól szerepeltek.A harmadik fejezetben azinterjúhoz kapcsolódó adatokat rögzítettem. Először részleteztem a kérdéseket,illetve a várt válaszokat, majd a vállalatok vezetőitől kapott válaszokat összesítettem.Az előzetes feltételezéseimmel ellentétben a vállalatok nem vettek olyan nagyszámban igénybe külső finanszírozási forrásokat, viszont beigazolódott az ahipotézisem, miszerint a festéküzletekre a Covid-19 járvány pozitívan hatottkeresleti szempontból. A jövőt tekintve minden vállalatvezető más módonigyekszik csökkenteni az energiaárak növekedése miatti fenntartási költségeit,például az épület korszerűsítésével, energiafogyasztás visszafogásával, esetlegcsökkentett nyitvatartási idővel.Az utolsó fejezetben pedigösszefoglalom a vállalatok eredményeit a szakirodalmi elméletekkel, valamintinterjúkkal való összehasonlításának eredményét, melyből kiderül, hogy a KKVszektor kihasználja a legkevésbé kockázatos finanszírozási forrásait, illetvehogy az interjúk által egy másik oldalát is megláthattuk a vállalatoknak,melyet kizárólag a mérleg és eredménykimutatás elemzésével nem fedeztünk volnafel.A kutatásom során szembesültem atéma adta lehetőségekkel, ezáltal úgy vélem, hogy további lehetőséget rejthetmagában például az interjúk későbbi megismétlése, esetleg a későbbiekben többvállalat bevonásával elvégezni. |
|---|