Magyarországot az „akkumulátorgyárak országává” kell tenni, avagy az akkumulátor-nagyhatalmi helyzet a stakeholderek szemével
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | akkumulátorgyártás CATL fenntarthatóság globális értékláncok stakeholder(ek) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/53766 |
| Kivonat: | „Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz.” Az utóbbi időkben ilyen és ehhez hasonló mondatoktól hangos a média. A lakosság alapvetően a gyárak környezetromboló hatása és a vízkészleteink miatt aggódik, azonban a probléma ennél sokkal összetettebb. A tervezett beruházások következtében az akkumulátorgyártás globális értékláncában betöltött alacsony hozzáadott értékű szerepünk szinte bebetonozódik, ami a munkaerőpiaci helyzeten túl többek között az energiaimportunkra, a hosszabb távú gazdasági fejlődési lehetőségeinkre nézve is hátrányosan hat majd. A téma így több szempontból is fontos és aktuális. Kutatásom célja egy olyan tanulmány elkészítése volt, amely bemutatja a prognosztizált akkumulátor-nagyhatalmi státusz, és annak részeként közeljövőben megvalósulandó elektromosautóakkumulátor-gyártásra irányuló beruházások következményeit a stakeholderek (érdekelt, érintett személyek) teljes körére nézve. Kutatásomban ezért arra keresem a választ, hogy mennyire fenntartható a CATL globális értéklánca, és milyen hatással van mindez a stakeholderekre nézve. A kutatás legmagasabb hozzáadott értéke, hogy az elemzés a sokak által már kutatott környezeti hatásokon, víz-és energiaigényen túl bemutatja a beruházások munkahelyteremtési potenciálját és sajátosságait, elemzi a beszállítói láncokat, megvizsgálja az ellátási lánc vevői oldalát, kitér a különféle kormányzati és szabályozó szervek szerepére, a lakosság, valamint a környezetvédő csoportok befolyására, érdekeire. Tekintve, hogy a CATL Debrecenben épülő üzeme hazánk eddigi legnagyobb méretű beruházása, és Európában is a második legnagyobb kapacitású akkumulátorgyár lesz, az eredmények jó kiindulópontot adnak iparági szintű következtetésekhez, egyéb beruházások hatásának felméréséhez. Továbbá, kutatásom hozzájárul a tudományos ismeretanyag bővítéséhez, hiszen elsőként foglalkozik a CATL GVC-elemzésével. A dolgozat szekunder kutatási módszertannal készült, melyek fő forrásai a következők voltak: a témában született hazai és nemzetközi szakirodalmak, a téma szürke irodalma (közpolitikai dokumentumok, pl. stratégiák), adatbázisok (KSH, Eurostat, OECD TiVA-adatbázisa stb.), magyarországi sajtóhírek, sajtóközlemények, szakmai rendezvények. |
|---|