Diszkrimináció a munkahelyen
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | diszkrimináció elfogadás munkahely sztereotípia társadalom |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54041 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témájának a munkahelyi diszkriminációt választottam. Véleményem szerint a téma relevanciája kiemelkedő napjainkban, hiszen nagy hangsúly helyeződik az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőség kérdéskörére, valamint morális fontosságára. A globalizáció, a multinacionális vállalatok térnyerése, a szervezeti kultúra meghatározó léte mind a figyelem középpontjába emelik a diszkriminációmentesség kérdését. A fogalom története, fejlődése és jelentése minden ember számára köztudott, mindenkinek van egy személyes viszonyulása, véleménye ezzel kapcsolatban, így mindenki tud valamilyen szinten kapcsolódni ehhez a kérdéskörhöz, és ki tudja fejteni álláspontját, esetleges tapasztalatait. Szakdolgozatom első felében sorra vettem a kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalmi anyagokat, modelleket, melyeket a diszkrimináció legelterjedtebb fajtái szerint csoportosítottam. Különvettem az etnikai, a nemi, az életkor alapján történő, a szexuális orientáció miatti és a munkahelyi diszkriminációt. A felhasznált szakirodalmak segítségével szerettem volna egy alapos, áttekinthető és érthető képet adni a mindennapi diszkrimináció fajtáiról és tapasztalható megnyilvánulási formáiról. Külön fejezetben tárgyaltam a munkahelyi diszkrimináció jelenlétét, meghatározó típusait, leggyakoribb okait, valamint megtapasztalt megnyilvánulási formáit. Bemutattam ezenkívül a magyarországi -jelenleg is hatályban lévő- jogi szabályozást az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Saját kutatásomban -kapcsolódva a szakirodalmakhoz- arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen hatások érik az egyes perifériális csoportok tagjait a mindennapokban, illetve a munkahelyeken. Annak érdekében, hogy minél pontosabb válaszokat kapjak a kérdésemre, kvantitatív kérdőíves kutatást folytattam 120 ember részvételével. A kérdőívet kényelmi mintavétel keretein belül közösségi platformokon osztottam meg, így a nem valószínűségi mintavételem nem tekinthető reprezentatívnak, ám kitöltési feltételnek megszabtam azt, hogy csak olyan emberek töltsék ki, akik rendelkeznek jelenleg is aktív munkaviszonnyal, vagy legalább egy éves munkatapasztalattal a válaszok relevanciájának érdekében. A beérkezett válaszokat leíró statisztikai módszerekkel, valamint a hipotéziseim tesztelése érdekében t-próbák elvégzésével elemeztem. A nyílt kérdések eredményeiből pedig szófelhőt készítettem, mely az említett szavakat gyakoriságuknak megfelelően vizuálisan ábrázolja. A legfontosabb eredmények között említeném, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja, elítéli a diszkriminációt, főként azon okok miatt, mert nem tartják etikusnak, vagy sok esetben indokoltnak a megjelenését. Sajnos az is a hátrányos megkülönböztetés erős jelenlétét igazolja, hogy majdnem minden megkérdezett tapasztalt már valamilyen diszkriminatív esetet a közvetlen környezetében. A leggyakoribb alapul szolgáló tényezők, tulajdonságok között említették az etnikai hovatartozást, a szexuális orientációt, a nemet és a nemi identitást. Leginkább viszont azt emelném ki ezzel kapcsolatban, hogy csupán a válaszolók kis hányada mert felszólalni a sértett személy védelmében, a legtöbben próbáltak eleve kimaradni a szituációból, vagy hosszas gondolkodás után döntöttek úgy, hogy inkább nem avatkoznak bele a helyzetbe. A kérdőív eredményei azt is megmutatták, hogy a megkérdezettek úgy vélik, nem foglalkoznak a kérdéskörrel eleget hazánkban, és nagyon sokan a jogi védelemmel sincsenek tisztában. A munkahelyi diszkrimináció tekintetében pedig elmondható, hogy gyakoriak a tapasztalások, a legtöbb ilyen eset az etnikai hovatartozással, nemmel, életkorral és szexuális orientációval volt kapcsolatos. A megnyilvánulási formák igen változatosak voltak, többen említették a kiközösítést, szóbeli zaklatást az egyenlőtlen felvételi és előléptetési esélyek mellett. Az eredményeim jó kiindulási alapot jelenthetnek mélyebb, altémákat is vizsgáló kutatásokhoz. Mindazonáltal meglátásom szerint a dolgozatom és a kapott eredmények hasznosak lehetnek olyan embereknek, akik voltak már diszkrimináció áldozatai, illetve elgondolkodtató lehet némelyik megállapítás munkahelyek, cégek számára is. Üzenetként pedig egyértelműen arra hívnám fel a figyelmet, hogy merjünk kilépni a mindennapokban tanúsított rideg, szemlélő szerepből, és merjünk egymás támaszai lenni diszkriminatív cselekedetek esetében. |
|---|