A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, mint központi költségvetési szerv gazdálkodása az elmúlt 5 évben
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | előirányzat gazdálkodás költségvetés tervezése költségvetési szerv létszámgazdálkodás Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54833 |
| Kivonat: | Szakdolgozatom témája a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) gazdálkodása 2018-2022. között. Az elemzés során a Hivatal elemi költségvetéseiből, éves költségvetési beszámolóiból dolgoztam.A dolgozat megírásakor két feltevéssel kezdtem kutatásom. Első hipotézisem, hogy a világjárvány 2020-ban negatívan befolyásolta a Hivatal gazdálkodását, eredményességét. Továbbá második hipotézisem, hogy magasabb létszámmal működve nem gazdálkodik eredményesebben a Hivatal, nincs összefüggés a kettő között. Vizsgálatom célja volt, hogy az elemzés során pontos képet kapjunk a fenti állítások alátámasztása vagy épp cáfolása érdekében. A dolgozatom két részből áll.Az első, elméleti részben a központi költségvetési szervekről, az államháztartás finanszírozásáról, a hazai költségvetési ciklusról és tervezési, végrehajtási, zárszámadási lépéseiről beszélek és a költségvetési szervek gazdálkodásának elemzését részletezem. A szakdolgozat második felében pedig bemutatom az NSZFH-t, szót ejtek a Hivatal égisze alatt megvalósuló hazai és európai uniós forrásból finanszírozott projektekről, melyek nagyban befolyásolják a Hivatal költségvetését. A vizsgált öt éves időszak ugyanis érinti a ’Széchényi 2014-2020’ programozási időszakot, valamint a ’Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (2021-2027)’ programot is. Ezután a költségvetési beszámolók elemzése során 5 költségvetési év vonatkozásában ismertetem a Hivatal vertikális és horizontális mutatószámait, jövedelmezőségi mutatóit. Ezt követően több oldalon át kiemelten foglalkozom a kiadási és bevételi előirányzatok alakulásával, azaz az előirányzat-gazdálkodással, tervezés hatékonyságával, melyben a tervezés megalapozottsága mutatók, a módosítási mutatók és a pénzügyi teljesítés mutatószámok voltak segítségemre.Végezetül a hivatali létszám gazdálkodást veszem górcső alá. Az összefoglalás során javaslatokat fogalmazok meg hatékonyság és eredményesség növelésének érdekében. |
|---|